Középkori freskót találtak a szabolcsi Zajtán

Marosi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település egyházközségének esperese csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a barokk stílusúvá átépített templom valamikori épületrészeinek befalazott ablakait és kapuját tárták fel a szakemberek, de rábukkantak 12 fali ülőfülkére, valamint egy öt négyzetméteres freskóra is.A régészek szerint a freskó 600 éve kerülhetett fel a templom falára, és a kép Szent Pétert ábrázolhatja, könyvvel a kezében. A régi zajtai templomrész fali ülőfülkéinek létére egyelőre nem találtak semmilyen egyháztörténeti magyarázatot. A fülkék kialakítása ugyanis egykor a szerzetesi templomokra volt jellemző, a zajtai pedig - a jelenlegi tudás alapján - települési imaházként működött.Hasonló ülőfülkés templom a történelmi Magyarország területén csak a szintén szabolcsi Gacsályban és a Somogy megyei Lengyeltótiban maradt fenn, valamint két erdélyi településen, Jenőn és Turonyban található. Az esperes tájékoztatása szerint az egyébként műemlék zajtai római katolikus templom felújítás előtti teljes régészeti feltárása még tart. A munkálatokhoz az eddigi 38 millió forint összegű európai uniós és alapítványi támogatás mellé még mintegy 20 millió forintra lenne szükség, amit nemzeti forrásból szeretnének előteremteni. Erre minisztériumi ígérettel bírnak, és a feltárt középkori épületrészeket az eredeti állapotukban szeretnék helyreállítani.Marosi István szerint ennek az elképzelésnek a megvalósítását nagyban segíti, hogy az egyházközség birtokában van az egykori templom rajza, amelyet 1789-ben egy német származású építész, Josef Bitthauser készített. A zajtai templom létét - a közeli Rozsály község imaházával együtt - 1264-ben említette először egy korabeli dokumentum. Ez eltűnt, ám egy másik írásos emlék - amely 1341-ből való - fennmaradt. A templomot a települést birtokló Gutkeled nemzetség tagjai építtették, és 1671-ben Strassoldó Károly generális császári csapatai rombolták le a településsel együtt. A község 1764-es újratelepítése után, 1774-ben szerzett tudomást Esterházy Károly egri püspök a romokban álló templomról, és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A német építésznek a romokról készült rajza alapján indultak el a munkálatok, és az újjáépítés 1791-92-ben fejeződött be, akkor kapta barokkos arculatát az imaház. A régi, most megtalált csúcsíves, rózsa- és tölcséres ablakokat, a kaput, az ülőfülkéket és a fali freskót is az építők falazhatták be a munkálatok során.