A MAVIR nagyfeszültségű távvezeték hálózatának egyik oszlopán fészkelő pár életének megfigyelésével a szakemberek a kerecsenvédelmi program hatékonyabbá tételéhez szereznek új információkat - közölte a Magyar Madártani Egyesület. A kamerák és tartozékaik felrakása még március elején történt: az oszlopra a kamerát és az azt működtető napelemcellákat, valamint az egyéb tartozékokat a szakemberek speciális, úgynevezett „FAM” védőruhában szerelték fel, mivel a vezetékek ez idő alatt is 400kV feszültség alatt voltak.

hvg.hu archív

A madarak a szerelés időszakában a közeli oszlopok valamelyikéről figyeltek. Először március 8-án jelent meg a kamera képén az első madár, a hím, majd következő nap a tojó is. A sólyompár is ugyanitt költött, ez a megszokott a környezetük. A tojó hamarosan lerakta első tojását is, ami jelzi, hogy biztonságban érzik magukat, és nem zavarja őket a kamera.

Jelenleg már öt tojás van a fészekben, ami a maximumot jelenti. Ennél több tojást nem raknak a kerecsenek. A fiókák kikelése április közepén várható, akkortól kezdődik az igazán mozgalmas és izgalmas időszak a család – és a nézők – életében. Mint ahogy az egy igazi valóságshow-hoz illik, a kamerával való megfigyelés éjszaka is folyamatos. A madarak által nem érzékelhető infravörös fény világítja meg a fészket, és az eseményeket infrakamera rögzíti, a kép ilyenkor fekete-fehér. Eddig kerecsensólyom fészek 24 órás online megfigyelését még sehol nem valósították meg.

A fészek bekamerázásával sikerül információkat gyűjteni a kerecsenek életéről, de célja volt a kerecsensólymok bemutatása, közel hozása minden érdeklődő számára, hiszen ezeket a madarakat általában kevesen ismerik, és még kevesebben találkoznak velük a természetben, a magyar állomány ugyanis alig több, mint kétszáz párt számlál. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom világállományát 6-12 ezerre teszi a BirdLife legfrissebb becslése, de a Kárpát-medencén kívül mindenütt csökken a faj állománya. A probléma súlyát jelzi, hogy az elmúlt fél évben két nemzetközi természetvédelmi listán (a Bonni Egyezmény és az IUCN listáin) is magasabb védelmi kategóriába került a faj.

hvg.hu archív

Hazánkban 1980-ban mindössze harminc párra becsülték az állományt, és az intenzív védelmi munka eredményeképpen állt meg a csökkenés, és emelkedett párok száma a mai szintre. Az alapvetően nyílt, füves tájak, sztyeppek, mezőgazdasági területek madaraként ismert kerecsensólyom elterjedési területének nyugati határa a Kárpát-medence. Számára Közép-Európában hazánkban találhatók a legmegfelelőbb élőhelyek, így ez az alig több mint kétszáz pár a régió legerősebb, és Európa – Ukrajna után – második legerősebb állománya. Megőrzésük az utókor számára ezért elsősorban Magyarország feladata, aminek eddig példamutatóan eleget tett. Az Európai Unió támogatásával 2006-ban indult első, majd a 2010-ben indult második nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program az 1980-ban kezdődött védelmi munkának a folytatása. Az első programban magyar és szlovák, a másodikban pedig magyar, szlovák, romániai és bolgár állami, magán és civil szervezetek vettek, vesznek részt.

A kerecsensólymok fészkében történő eseményeket itt követheti nyomon!