A zebrák segítenek a teheneknek

Wilfred Odadi, a kenyai Mpala Kutatóközpont ökológusa kollégáival egy húszezer hektáros szavannán végzett el egy kísérletet. A területen együtt legeltek a haszonállatok a vadakkal, többek közt kétezer zebrával. Kialakítottak néhány karámot, amelyek közül egyesekbe csak marhákat engedtek, a többit pedig nyitva hagyták a vadállatok számára is.A vizsgálat során zebrák, bejzák, tehénantilopok, elefántok és zsiráfok is megfordultak a nyitott karámokban. A száraz évszakban, amikor a fű kiszáradt, a vadállatok tényleg kevesebb táplálékot hagytak a marháknak, amelyek közül sokan jócskán lefogytak. Az esős évszakban azonban a vad társakkal együtt legelő marhák sokkal gyorsabban híztak vissza, mint a magukban tartott társaik - írták a kutatók a Science című folyóiratban.hvg.huÚgy tűnik, hogy a kedvező hatás a zebráknak köszönhető. A zsiráfok csak a fák lombozatát csócsálják, az elefántok pedig nem esznek füvet a száraz évszakban. A zebrák azonban különleges emésztőrendszerük révén olyan füveket is megemésztenek, amelyeket más növényevők nem képesek.A vizsgálat teljes időtartama alatt a csíkos patások lecsipegették a tápanyagban szegény felső gyepszintet, így hozzáférhetővé tették az alant fekvő, kifizetődőbb vegetációt. "Szabad szemmel is látni lehetett, hogy a zebrák által legelt részek zöldebbek, dúsabbak, különösen eső után" - közölte Odadi.Az eredmények gyakorlati jelentőséggel bírnak Norman Owen-Smith, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem ökológusa szerint. A vadon élő páratlan ujjú patások természetüknél foga vándorló állatok, ezt azonban akadályozzák a számukra létrehozott nemzeti parkok határai. Amennyiben a gazdák megtűrnék a legelőikre tévedő zebrákat, a kerítések egy részét le lehetne bontani, a vándorlás pedig folytatódhatna.