Kínában sokszor olcsóbb embereket használni gépek helyett, és a munkásokat úgy kezelik, mintha gépek lennének. Nap mint nap ugyanazokat a feladatokat végzik, túlóráznak, ha pedig összeomlanak, kidobják őket. Ha kínjukban öngyilkosságot követnek el, a gyár legfeljebb hálót rakat az épületre, hogy mások ne tudjanak leugrani.

Tragikus Apple
Az Apple nemrég publikált Supplier Responsibility riportja többek között a gyermekmunka témáját, a gyári mérgezéseket és egyéb konfliktusokat tárgyalja. Az Apple jelentése szerint felmondják a szerződést azokkal a beszállítókkal, akikről kiderül, gyermekmunkásokat foglalkoztatnak vagy vesztegetési ügyekbe keverednek. Egy teljes szakaszt szentel a Foxconn gyárban 2010-ben történt öngyilkosságoknak is – áll a cultofmac.com cikkében.
Az Apple legnagyobb beszállítójánál, a tajvani cég kínai telephelyén történt öngyilkosságok miatt egy évvel ezelőtt pattant ki a nemzetközi botrány. Tizenegy ember halt meg, mert kiugrott az ablakból vagy az erkélyről. (Többen is levetették magukat, de néhányan súlyos sérüléseket szerezve túlélték. A helyi sajtó - a Southern Weekly című dél-kínai hetilap - pedig a hatodik öngyilkosság után küldött oknyomozó riportert a helyszínre.)
Tim Cook, az Apple akkori operatív igazgatója 2010 júniusában elment  a Foxconn shenzheni gyárába. Két öngyilkossági szakértő is kísérte. Az Apple szerint független szakértők vizsgálták az öngyilkosságokat – több mint ezer munkást meginterjúvoltak, beszéltek a menedzsereikkel, kivizsgálták a helyzetet a gyárban és a munkásszállásokon. Arra az eredményre jutottak, hogy a Foxconn megoldotta a problémát a hálók kifeszítésével és a lelki segélyszolgálattal. Az Apple team szerint dicséretre méltó, hogy a Foxconn gyorsan reagált a problémára, és egyszerre több fronton is lépett, többek között tanácsadókat vettek fel, 24 órás lelki segélyszolgálatot szerveztek, és még hatalmas hálókat is felszereltek a gyárépületre, hogy megakadályozzák a hirtelen ötlettől vezérelt öngyilkosságokat. Arra jutottak, hogy mindezzel életeket mentett a vállalat.

Volt, aki túlélte az öngyilkosságot

De mit tanácsolt az Apple-csapat, hogy megakadályozzák a további öngyilkosságokat? Azt talán, hogy jobb munkafeltételeket teremtsenek? Vagy a túlórák számának szigorú szabályozását? Esetleg hogy vásároljanak gépeket az agyzsibbasztó feladatok elvégzésére emberi munkaerő használata helyett? Legyen a munkahét negyven órás? Alakítsanak szakszervezetet?
Nem. A meg nem nevezett „független” csapat azt kifogásolta csupán, hogy a lelki segélyszolgálaton dolgozókat képezni kellene és szigorúbban ellenőrizni.
A jelentés elkeni a legfontosabb tényt: a gyár embertelen körülmények között kizsákmányolja a fillérekért ott dolgozókat – véli a cultofmac.com újságírója.
A Foxconn Technology Group nemcsak az Apple iPhone-jait és iPadjeit szereli össze, de a cég több más elektronikai vállalatnak is szállít - ügyfele a Dell, a Hewlett-Packard, Motorola, a Nokia Panasonic és a Sony Ericsson is. Egyikük sem készített hasonló, a beszállító felelősségét firtató jelentést. De az Apple a vörös posztó – ikonikus vállalat, amelyik kiugróan magas profitot termel. Az Apple Inc. adózott eredménye éves szinten hetven százalékkal nőtt a 2010-es üzleti év utolsó negyedévében. A hivalkodó eredményt elsősorban a 20,3 milliárd dolláros bevétel egyharmadát kitevő iPhone-nak köszönheti.

A komikus Google
A Google mindent megtesz azért, hogy az „ összetartó kis csapat vagyunk, szabadidőnkben fejlesztünk”, laza és vicces imidzsét fenntartsa.
Vicces meglepetésekkel szolgál úton-útfélen: a Google Street Viewsban például a Google székháza előtt ott áll a teljes fejlesztőcsapat. Jeles dátumokon a szolgáltatás vezérlésére használt kis figura (Pegman) átalakul: Valentin-napon például egy szíven áll a kör helyett, télen hóember lesz belőle. Hasonlóképpen cserélgetik, mint a kereső főoldalán a logót. A Star Trek fanatikusok számára a Google keresője elérhető a sorozat számára kitalált klingon nyelven,  a kereső pedig vicces válaszokat ajánl fel az első kulcsszavak után – ha angolul kérdezzük meg, mi az élet értelme, akkor Douglas Adamst idézik, miszerint a Világmindenség Meg Minden nagy kérdésére a válasz 42.

A világ egyik legirigyeltebb munkahelye (forrás: uncoverage.net)

A Google-nek hamarosan saját tévéje is lesz a YouTube formájában: a videomegosztó portál százmillió dolláros ráncfelvarráson esik át. A The Wall Street Journal úgy tudja, húsz tematikus  csatorna próbálja majd elcsábítani a hagyományos tévétől a nézőket. 
A Google már rég nem a cool garázscég, ami egykor volt, ha volt egyáltalán valaha. A legendában valóban az szerepel, hogy a két alapító, Larry Page és Sergey Brin a Stanford egyetem egyik kollégiumi szobájában rendezte be az első irodáját. De azt már ritkábban hangoztatják, hogy a valós cégalapítás egymillió dolláros családi-baráti kölcsönből zajlott. (Állítólag az első csekkjük a még nem létező cég nevére szólt, először meg kellett alapítani a Google-t, hogy be tudják váltani a Sun Microsystems egyik alapítójától kapott százezer dolláros csekket.) Kérdés, hány garázscég tud hirtelenjében egymillió dollárt összegereblyézni rokonoktól és barátoktól...
Mára a Google pénzügyi eredményei is élesen ellentétesek ezzel az imágóval: 2010 negyedik negyedévében 8,4 milliárd dolláros forgalom mellett 2,54 milliárd dolláros profitot termeltek. Ez harmadával (pontosan 29 százalékkal) nagyobb, mint az egy évvel azelőtti hasonló időszakban.
2008-ban a Fortune szerint a Google volt a világ legjobb munkahelye , 2009-ben a negyedik helyre csúszott vissza, és ezen nem is változtatott 2010-ben sem. Persze nyilván sokan irigylik az ott dolgozókat a negyedik helyért is, nem gond, hogy már nincs vállalati sítúra vagy délutáni teázás.
Minden rejtett Google-humornál viccesebb mégis, hogy például céges szinten ünnepelték az adatvédelem napját idén januárban. Ehhez a korábbi vezérigazgató, Eric Schmidt azt találta mondani tavaly a CNN-nek, hogy aki nem akarja, hogy a Google Street View lefotózza a házát, költözzön el. Schmidt a Consumer Watchdog nevű fogyasztóvédelmi csoport szemében is szálka: a befolyásos szervezet gonosz adatvadászként ábrázolta a (ma már ex) vezérigazgatót egy videóban, amit New Yorkban, a Times Square-en kivetítőn többször is játszották fizetett hirdetésként.
A Google-ra sok felhasználó megorrolt, mert adatait önkényesen kiadta a vállalat. Egyikük, a 24 éves harvardi joghallgató Eva Hibnick egy professzora segítségével be is perelte a Google-t. A San José-i bíróságra ment, mert hiába választotta a "Nem érdekel, tovább a leveleimhez" opciót, a Buzz aktív maradt, és kiadta a kapcsolati hálóját. A Times Online arról ír, hogy a volt férjek például megtudhatják így, kivel tartja most a kapcsolatot exfeleségük, akit aztán zaklathatnak, ahogy ez Harriet Jacobs esetében meg is történt. A keresőóriás gyorsan módosította az alapbeállításokat, így most csak a felhasználó kérésére hozza nyilvánosságra a kapcsolati információkat. A Google 8,5 millió dollárt költött a perre. A tétel harmadát teszi ki a perköltség és az ügyvédi költség, valamint a céget perelő hét magánszemély fájdalomdíja, kétharmadát pedig adatvédő civil szervezetek támogatására fordították.
De amúgy sem könnyű a keresőóriás élete: keresetet nyújtott be ellene az Oracle (a licencdíjakat hiányolja), míg a Microsoft monopoltörekvésekkel vádolja, és trösztellenes vizsgálatot kér, az amerikai versenyügyi hivatal pedig a ITA Software hétszáz millió dolláros akvizíciója miatt támadja.