Az új technológia megfelelő készletet szolgáltathat azokból a sejtekből, melyeket új gyógyszerek tesztelésére használhatnak, vagy a későbbiekben akár transzplantációra, hogy segítsék az emlékezet visszaállítását - írták a kutatók a Stem Cell című szakfolyóiratban pénteken megjelent tanulmányukban.

Az Alzheimer-kutatás túlnyomó részét genetikailag módosított egerekkel végzik, az új technika azonban lehetővé teszi, hogy emberi sejtekben is tanulmányozzák a betegség lényeges vonásait.

"Ezek olyan sejtek, melyek alapvetően fontosak a memóriafunkciókhoz" - hangsúlyozta Jack Kessler, a chicagói Északnyugati Egyetem Feinberg Orvosi Iskolájának munkatársa.

A csoport először embrionális őssejteket alkalmazott az idegsejtek előállítására. Az újonnan növesztett sejteket a kutatók egerek agyába ültették be, ahol azok normálisan működtek, axonokat (idegszálakat) hoztak létre és acetilkolint termeltek, amely agyi vegyület segítségével az agy más részeiből kinyerhetők az emlékek. A kutatók szerint technikájukkal szinte végtelen számban állíthatók elő ezek a sejtek, ami lehetővé teszi alapos tanulmányozásukat.

Ugyanezt a megközelítést felnőtt bőrsejtekből kiindulva is alkalmazták. Ekkor visszaprogramozással először úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPS) hoztak létre, melynek az embrionális őssejtekhez hasonló tulajdonságai vannak. A módszerrel az iPS sejtekből is sikerült neuronokat létrehozni.

Mint Kessler elmondta, az iPS sejtek előnye, hogy Alzheimer-kórban szenvedő embertől származó sejtből kiindulva állítható elő, ami lehetővé teszi, hogy a kutatók az egészséges és a beteg sejtek közti eltéréseket is tanulmányozzák.