A Microsoft sokak szerint forradalmi, de még a legóvatosabbak szerint is „meglepően sikeres” újítása a játék- és szoftvervezérlés terén a Kinect.  Rengeteg mindenre használható, készült már a levegőben tapogatózva irányítható szexjáték, és rengeteg egyéb ún. Kinect hekkelés.  A lehetőségek elméletileg korlátlanok.

De miért kellene egyáltalán megoldani a „háromdé” kérdést? Nos, többé-kevésbé minden szakértő és felhasználó egyetért abban, hogy a jelenlegi, szemüvegekkel működő megoldás csak átmeneti, ráadásul nem is igazán háromdimenziós.  A megoldáson sokan dolgoznak: van már Nintendo háromdimenziós játékkonzol, vannak cégek, ahol a hologram irányába mozdulnak el; a Microsoft pedig, a Kinectnek köszönhetően, az interaktív kijelzőkben látja a megoldást.

A cég egyik legsikeresebb fiatal mérnöke Steven Bathiche máris elképesztő dolgokat képes művelni egy Kinect-vezérlő és néhány frappánsan megírt segédprogram segítségével. Az egyik legígéretesebb irány, amikor a Kinect nem a felhasználó kezeinek vagy testének mozgását figyeli, hanem azt, hogy hová fókuszál. Így állítja elő a háromdimenziós képet. A legmegdöbbentőbb az egészben, hogy mindezt egyszerre több felhasználóval is képes megtenni, nem csak egy személy láthatja tehát a háromdimenziós képet.  Lehet, hogy a végén egy játékkonzol-vezérlő fogja forradalmasítani az otthoni 3D-s képalkotást?