Ötezer évesre tehető civilizáció nyomaira bukkantak

Az ősi település nyomait a Bám melletti építkezési munkálatok során fedezték fel - nyilatkozta a napokban Náder Alidadi-Szoleimanie, a helyszínen kutató régészcsoport vezetője az iráni félhivatalos Mehr hírügynökségnek. "Sajnálatos módon a helyszín egy része megsérült a feltárás során. A felszínre került leletek azonban azzal biztatnak, hogy sikerült rátalálnunk Irán egyik legősibb településére, amelynek lakói kapcsolatban lehettek többek között a Dzsiroft civilizációval is" - mondta a szakember.A régészcsoport számtalan épségben megmaradt agyagedényre, kerámiára és cserépdarabra bukkant, amelyek vizsgálatából kiderült, hogy abban az időben a térségben még nem volt elterjedve a fazekaskorong használata. Az ásatások során felfedezett két temetkezési helyen egy férfi és egy nő sírját is feltárták. Az egyik test magzati pózban, a másik arccal felfelé volt elföldelve, és mindkettő mellett különböző tárgyak hevertek. Többek között egy kagylóhéj, amelyben az akkori női kozmetikumokhoz használt színes festékanyag maradványaira bukkantak - idézte a szakembert Tehran Times internetes kiadása.Az egykori Dzsiroft kultúra nyomait 2002-ben fedezték fel a Kermán tartománybeli Halil folyó mellett, miután kiderült, hogy a helyiek illegális ásatási munkálatokba kezdtek a területen, és felbecsülhetetlen értékű történelmi leleteket vittek el onnan. A helyszínen az elmúlt nyolc évben öt ásatási szezonban tárták fel az időszámításunk előtti 2200-ban, mintegy négymillió vályogtégla felhasználásával épült Konar Szandal lépcsős templom maradványait.A "régészek elveszett paradicsomaként" emlegetett területen rengeteg ősi rom és érdekes lelet került már felszínre. Az ásatási munkálatokat vezető Juszuf Madzsidzadeh a művészet bölcsőjének nevezte a helyszínt. Ezt kezdetben egyes tudósok megkérdőjelezték, mivel sem írásos, sem építészeti bizonyítékok nem támasztották alá az elméletet. Ám miután a régészek feliratokra bukkantak a lépcsős templomon, a kételkedő szakemberek is fejet hajtottak a felfedezés jelentősége előtt.A Konar Szandal-feliratok még az Insusinak-feliratnál is öregebbek. (Insusinak az időszámításunk előtti IV. évezredben, Szúza központtal létrejött elámi civilizáció egyik legfőbb istene.) Vagyis könnyen feltételezhető, hogy a templom feliratai összekötő kapcsot jelentenek a Szúzában az i.e. 2900 körül feltűnt protoelámi írás, és több mint 600 évvel később használt késő elámi írás között.Számos iráni és külföldi szakember szerint a feltárt leletek arról árulkodnak, hogy a Jiroft civilizáció valószínűleg ugyanolyan hatalmas volt, mint az ókori sumér és mezopotámiai kultúra. Madzsidzadeh elmélete szerint Dzsiroft nem más, mint az ókori Aratta városa, amelyet virágzó civilizációként festenek le a sumér agyagfeliratok.