A legtöbb szervezet idejétmúlt elvekhez ragaszkodva a közösségi médiát egyirányú csatornaként kizárólag marketing üzeneteinek továbbítására használja ahelyett, hogy a fogyasztói vélemények feltérképezésének, vizsgálatának eszközét látná benne.
Idén átlagosan 82 százalékkal több időt töltöttek a felhasználók a közösségi média oldalainak böngészésével mint tavaly. A vállalati kommunikációnak olyan új terepe jelent meg, amely minden korábbinál hatékonyabban alkalmazható a fogyasztók jobb megismerésére és megértésére. Néhány nemzetközi vállalat éppen ezért már nem egyszeri kezdeményezésként, hanem a marketing és kommunikációs stratégiájának integrált részeként tekint használatára. A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire általános ez a szemlélet, illetve hogy a cégek jellemzően miként valósítják meg ezt a gyakorlatban.
A több mint 2000-es mintán végzett felmérés során az derült ki, hogy a legtöbb szervezet inkább a hírverés eszközeként veti be a közösségi médiát, semhogy értelmezné és részt venne az ott folyó, róla szóló kommunikációban. A vállalatok fele abban látja az újfajta marketingcsatorna legnagyobb előnyét, hogy az képes felhívni a figyelmet a cégére, termékeire és szolgáltatásaira. Ugyanakkor csak az egynegyedük volt arról meggyőződve, hogy ez a gyakorlatban is működik – vélhetően az alátámasztó bizonyítékokat szolgáltató analitikai eszközök csekély használata miatt. A megkérdezettek további 30 százaléka arra használja a közösségi médiát, hogy forgalmat tereljen a weboldalára, de csak 29 százalék gyűjti össze és követi nyomon az online felhasználók véleményét. Megdöbbentő, hogy a mérhető előnyök a cégek fontossági listájának legvégén szerepelnek. Míg 23 százalékuk egyetért abban, hogy a közösségi média segít nyomon követni a véleményeket, az ezek gyakoriságát mérő módszerek alkalmazását nem tekintik hasznosnak. Csupán a cégek 18 százaléka koncentrál a pozitív és negatív hozzászólások elkülönítésére.
A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede nem tudja, hogy a számukra legértékesebb vevőkör hol beszélget róluk, 31 százalékuk egyáltalán nem méri a közösségi média hatását, és szinte egyik megkérdezett cég sem próbálkozott még a fogyasztói vélemények vizsgálatával. Mindössze 7 százalékuk próbálja integrálni a közösségi médiát a teljes marketingstratégiába, például a kampánymenedzsment, a kereskedelmi analitika, a CRM vagy az üzleti intelligencia részeként.
A jövőbeni terveket illetően a résztvevő cégek 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy tervez vevői elégedettség felmérést az elkövetkező két-három évben. Közel 33 százalékuk szándékozik közösségi monitoring alkalmazásokat bevezetni, 27 százalékuk törekvései között előrejelző analitikai eszköz beszerzése is szerepel, és 26 százalék mérni fogja az online kommunikáció hatását. A többség reméli, hogy a közösségi média elemzését integrálni tudja egyéb marketing megoldásokba, hogy ne csak azt tudják, beszélnek rólunk, hanem azt is, hogy ki, és hogy ez milyen hatással bír.
A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.
A vállalatok még nem profitálnak a közösségi médiából
A legtöbb szervezet idejétmúlt elvekhez ragaszkodva a közösségi médiát egyirányú csatornaként kizárólag marketing...
Olvastad már?
Átalakulnak az okostelefonok: a 4:3 a jó hír, a 900 ezer a rossz
Többet szexelnek a patkányok, irtózatos ütemű elszaporodásukhoz a felmelegedésnek is köze van
178 óra alatt 5 millió mérés eredménye: komolyabban kellene vennünk a mohát
A mesterséges intelligencia elkezdte elvenni a parkolóőrök munkáját
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.