A rovarok e viselkedése azért praktikus, mert megelőzi, hogy a növényevő állat őket is megegye azzal a növénnyel együtt, amelyen éppen "laknak". Mindez a tudósok szerint új, nem mérgező rovarriasztók kifejlesztéséhez vezethet.

A Current Biology szaklapban megjelent tanulmány szerint a levéltetveknek van védekezési rendszerük a növényevőkkel szemben, és már ennek a szisztémának a kimutatása is nagy eredmény a Discovery News szerint.

E rovarok ugyanis viszonylag megbízhatóan képesek észlelni a veszélyt, és el is tudnak menekülni - véli Moshe Inbar, a Haifai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Kecskére bízták a lucernát

A kutatók egy kecskére bíztak egy lucernást, amelyet levéltetvek fertőztek meg. A biológusok meglepve tapasztalták, hogy a rovarok 65 százaléka a "mélybe vetette magát", mielőtt megette volna őket a lucernával együtt a kecske. A halálugrásra pár másodperccel a legelés előtt került sor.

A kutatók a kísérletek során igyekeztek kiszűrni a "zavaró tényezőket". Így gondoltak arra, hogy a saját leheletük is beindíthatta a tetvek védekezőrendszerét, ezért snorkellel, azaz búvárok által használt légzőcsövekkel vették a levegőt, amikor a lucernásban vizsgálódtak.

Nem vetődtek árnyékra a levéltetvek

Más tényezők is kiválthatták a tömeges leugrást, hiszen a kecske megrázhatta a leveleket, és az árnyéka is megzavarhatta a levéltetveket. Éppen ezért a kutatók olyan szerkezetet találtak ki, ami a leveleket rázta, de arra meg se moccantak a tetvek, és például "árnyékra sem vetődtek" a kártevők.

Mindezek után egy megkötött bárányt engedtek egy tetvekkel elárasztott lóbabültetvény közelébe a kutatók, és a kártevők - igazolva, hogy csak a lehelet elég ehhez - egymás után vetették le magukat a növényekről.

Ezután a kutatók azt kezdték vizsgálni, hogy a leheletből mire reagálnak a rovarok. Kiderült, hogy a szén-dioxid és az illékony szerves alkotórészek nem váltanak ki ilyen hatást, ám amikor a légáramlat meleg és nedves volt, akkor a tetvek 87 százaléka levetette magát a növényekről. Eszerint a rovarok a páratartalmat érzékelik, ez indítja be náluk a különleges védekezési reakciót.

A szúnyogok a szén-dioxidra hajtanak

A kutatók szerint a levéltetveken kívül más élőlények is hasonlóan reagálhatnak a növényevők leheletére, ezért további kutatásokkal többet is megtudhatunk majd e jelenségről.

A Discovery News felidézi, kaliforniai kutatók nemrégiben azt tapasztalták, hogy a szúnyogok az emberek lélegzetéből a levegőbe kerülő szén-dioxidot észlelve találják meg "áldozatukat". A kaliforniaiak most olyan szerek kidolgozásán törik a fejüket, amelyekkel megbéníthatják a szúnyogok e képességét, és így megritkíthatnák az "ember-szúnyog-találkozásokat".

Ugyanakkor a levéltetvek megfigyelése a korábbinál hatékonyabb, és nem mérgező rovarriasztószerek kifejlesztéséhez vezethet - írja a Discovery News.