Rengeteg jég és szerves anyag egy kisbolygón

A felfedezés alátámasztja az elméletet, hogy a Földbe mintegy négy milliárd évvel ezelőtt becsapódott üstökösök és aszteroidák hozhatták a bolygóra az élethez alapvetően szükséges vizet és szén alapú molekulákat. Két, egymástól függetlenül tevékenykedő kutatócsoport a NASA Hawaiin található infravörös teleszkóprendszere (IRTF) segítségével állapította meg, hogy a Themis kisbolygót, amely a Mars és a Jupiter között kering Nap körüli pályáján, szó szerint  vékony jégréteg borítja.

Már régóta feltételezték, hogy a bolygónkat a naprendszer kialakulása után bombázó űrsziklák fagyott vizet tartalmazhattak, ám a most közzétett két tanulmány szolgáltatja az első szilárd bizonyítékot.

A kutatók feltételezik, hogy azért tudott évmilliárdokon át megmaradni a jégvíz a kisbolygó felszínén - amely elég forró ahhoz, hogy elpárologtassa a vizet -, mert a jégréteg folyamatosan megújult az égitest belsejéből lassan a felszínre bocsátott vízgőzből. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 200 kilométer átmérőjű Themis csaknem bizonyosan sokkal több vizet rejt ásványaiba zárva, mint azt eddig bárki feltételezte.

"Korábban azt hittük, hogy csak az üstökösök hozhattak sok vizet a Földre. Most azonban több okunk van feltételezni, hogy az aszteroidák becsapódása is jelentős mennyiséget eredményezett, különösen, ha mindegyik 20-30 százalékát esetleg víz alkotja" - mondta Andrew Rivkin, az egyik tanulmány vezető szerzője, a marylandi Johns Hopkins Egyetem munkatársa. Rivkin csoportja 2002 és 2008 között hét időpontban figyelte meg a Themis kisbolygót, a róla visszaverődött napsugarak színképében elemezték az elnyelési vonalak hullámhosszát. Nagy egyezéssel sikerült azonosítaniuk a vízjég vonalát, amelyben szerves - széntartalmú - anyagot is kimutattak.

A másik tanulmányban a University of Central Florida kutatói Humberto Campis vezetésével ugyanerre a következtetésre jutottak egy eltérő technika alkalmazásával. Ők a Themis ismert forgási sebessége - 8,37 óra - alapján úgy időzítették megfigyeléseiket, hogy a kisbolygóról fordulata négy adott pontján rögzítsenek spektrumokat, amelyek segítségével közelítőleges felszíni térképet alkottak. Megállapították, hogy a kisbolygó teljes felszínét szinte egyenletesen borítja be a vízjég. Rivkin hangsúlyozta, hogy bár az élethez szükséges víz és széntartalmú molekulák jelen vannak az aszteroidán, más tényezők miatt mégsem valószínű, hogy új életformák fejlődnének ki. A víz ugyanis nem folyékony állapotban létezik, a kisbolygónak nincs légköre, és túl sok ibolyántúli sugárzás éri a Napból.