Kísérleti nanovakcinával az 1-es típusú diabétesz ellen

Az Immunity című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői remélik, hogy embereknél is működhet a vakcina. Az 1-es típusú, fiatalkorinak is nevezett diabétesz akkor alakul ki, amikor a T-sejtnek nevezett fehérvérsejtek "megbolondulnak", és megtámadják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit.

Ám nem minden T-sejt okoz kárt - hangsúlyozta Pere Santamaria, az albertai Calgary Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője. Mint közleményében írta, tulajdonképpen belháború dúl a betegséget okozó agresszív T-sejtek és a gyengébb T-sejtek között, melyek megkísérlik megállítani a kárt okozókat. Santamaria kutatócsoportja olyan módszert keresett, mely szembeszáll az ártalmas autoimmun válasszal anélkül, hogy a teljes immunrendszert gyengítené. Az általuk kifejlesztett nanovakcinában apró részecskék felületét burkolták be az 1-es típusú diabéteszre specifikus fehérje darabkáival. Ezek a fehérjeszakaszok hozzákötődtek olyan molekulákhoz, melyek kritikus szerepet játszanak a T-sejteknek való bemutatásukban.

A kísérleti vakcinát először olyan egereknek adták be, melyek az 1-es típusú diabétesz korai stádiumában voltak. A kutatók úgy találták, hogy a betegség kifejlődése ennek hatására lelassult. Azoknál az egereknél pedig, melyeknél már teljesen kifejlődött a cukorbetegség, a vakcina segítette a normális vércukorszint helyreállítását. A vakcina működése közben megnöveli a "jó" T-sejtek számát, melyek az agresszívan támadó T-sejtek rombolása ellen lépnek fel. A kutatók remélik, hogy a megközelítés más autoimmun betegségeknél, például a szklerózis multiplexnél vagy a reumatoid artritisznél is alkalmazható lesz.

Becslések szerint világszerte mintegy 180 millió cukorbeteg él, körülbelül 10 százalék az 1-es típusú diabétesz aránya.