"Szia!
Nevem Yulia vagyok, 27 eves.
Nekem van egy nagy vagya megismerkedni veled. Nem banja?
Ezzel a levellel vagyok kuldott neked egy fotot.
Remelem, hogy tetszeni fog neked es valaszolsz nekem cserebe.

Barmikor kapcsolatba velem a sajat e-mail: girl_littleXTÖRÖ[email protected]  En orommel valaszolunk.
I am looking for egyetlen komoly kapcsolatot szeretne letrehozni egy csalad a jovoben.
Ha valaszolsz nekem, akkor en a kovetkezo levelben megmondom, tobbet engem es az eletemet.
Remelem, hogy nem hagyja a levelemet valasz nelkul.
megvarja, mig a levelet.
Vigyazz.
Tisztelettel Yulia."

Ezt a levelet nem Parti Nagy Lajos fogalmazta, milliószámra ömlik a hasonló spam. Jelenleg az emailek 95 százaléka kéretlen levél. A Bitkom adatai szerint 100 spamből nyolcvanat a szolgáltató eleve kiszűr, a maradék 20-ból pedig 15 az ügyfél spam-filterén akad fenn. A harminc országban 92 mail-szolgáltatót megkérdező felmérés eredményeképpen az is kiderült, hogy a levélszemetelők ellen csak a technika segíthet, mert törvényekkel nehéz lenne az általában külföldi szervereket használó spammereket kordában tartani. A cég arra is rámutat, milyen drága mulatság a szolgáltatóknak a spam elleni fellépés: átlagosan egymillió eurót költenek erre a szolgáltatók évente.

Jó, ha óvatosak vagyunk minden ismeretlentől érkező mail esetén. Figyeljük a gyanús jeleket: az előbb idézett mailnek például állítólag Stacie Kinney a feladója, de egy ehhez egyáltalán nem kapcsolódó címről küldte, a levélben pedig egy harmadik néven nevezi  magát az illető,  majd egy negyedik címet ad meg, hol lehet(ne) utolérni.

Nyilvánvaló, hogy tilos a kéretlen levél csatolmányát megnyitni, a levelet továbbítani, arra válaszolni, mert kártékony programot rejthet. De az is előfordulhat, hogy valaki, aki abszolút járatlan az internetes átverések világában, vevő lesz a csábító ajánlatra. Miért veszélyes a spam, ha nincs benne kártékony program? Egy konkrét példa: öt férfi ugyanazt a thai lányt várta Svédországban, az Arlanda reptéren tavaly októberben – mindannyian azt hitték, ők fizették a repülőjegyet. A becsületes svédek fejében nem merült fel, hogy hazudott nekik a levelezőpartnerük, és fejenként 13 000 svéd koronát (360 000 Ft) csalt ki tőlük. A nő persze soha nem jelent meg, az sem biztos, hogy nő, de nyilván nem jegyre költötte a pénzt.

AP

A magányos netezőket nem lehet elégszer figyelmeztetni a flört-robothálózatok (flörtbotok) veszélyeire. Az üzenetek mögött a legritkább esetben vannak valóban segítségre/támogatásra szoruló gyönyörű nők, műtétre váró gyerekek, egyszeri száz-kétszáz dollár átutalása után dollármilliárdokat a számlánkra küldő bankárok. Valószínű, hogy ehelyett internetes csalók a bankkártya számra, egyéb adatokra vadásznak. Fogadjuk meg a beidézett levél végén a "Take care" félrefordításából született tanácsot és tényleg vigyázzunk.