A Nature folyóirat szeptember 10-i számában közzétett jelentés fő szerzője, Michael McElroy harvardi egyetemi tanár megjegyzése szerint a világ számára nem az az igazi kérdés, hogy miként térhet át a fosszilis energiaforrásokról a szén-dioxidtól mentesekre, hanem az, hogy milyen más lehetőségei vannak Kínának.
A harvardi professzor által vezetett csapat szerint - írta meg a párizsi Le Monde - egy olyan szélerőmű-hálózat megteremtése, amely "csak félmillió négyzetkilométer" (azaz Franciaországgal egyenlő) területet foglalna el, mintegy 900 milliárd dollár befektetést igényelne az elkövetkező 20 év során, és ez ésszerűnek mondható összeg Kína gazdasági súlyát tekintve. Ha ez a szélturbina-hálózat kapacitásának 20 százalékával működne, akkor 24,7 petawatt/óra energiát szolgátatna (1 petawatt 1 millió milliárd wattnak felel meg). Ez a szakértők szerint megfelel Kína várható 2030 évi elektromos energiaigényének és hétszerese az ország jelenlegi fogyasztásának.
A kínai hatóságok 2005 óta ösztönzik a megújuló energia termelését, első helyen a szélenergiáét, nevezetesen kedvező pénzügyi feltételek megteremtésével. Kína olyan támogatási rendszert dolgozott ki, amely ésszerű jövedelmezőséget biztosít a nagy szélerőmű-beruházások számára. Jelenleg Kína a második helyen áll az Egyesült Államok mögött a szélenergia-termelésben.
A jelentés szerzői szerint egy ilyen átállás jelentősen csökkentené Kína CO2 kibocsátását. Kína ma a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, számos szénerőművet épít jelenleg is. A szélerőmű-projekt további előnye lenne a Nature-ben közölt elképzelés szerint, hogy az érintett területen folytatódhatna a mezőgazdasági termelés.
2030-ra Kína szélerőművekkel biztosíthatná áramszükségletét?
Amerikai és kínai szakértők szerint a szélenergia 2030-ra egymagában biztosíthatna Kína elektromos energia-szükségletét. Az ENSZ koppenhágai klímaértekezlete előtt három hónappal közzétett jelentés szerint a projekt a szén-dioxid kibocsátást is jelentősen csökkenthetné.
Olvastad már?
Átalakulnak az okostelefonok: a 4:3 a jó hír, a 900 ezer a rossz
Többet szexelnek a patkányok, irtózatos ütemű elszaporodásukhoz a felmelegedésnek is köze van
178 óra alatt 5 millió mérés eredménye: komolyabban kellene vennünk a mohát
A mesterséges intelligencia elkezdte elvenni a parkolóőrök munkáját
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
