Megvan a jövő olcsó energiaforrása, vizeletnek hívják

Gerardine Botte és társai nagy mennyiségben tudnak olcsón előállítani hidrogént, amit később majd üzemanyagcellákban használhatunk fel - mindehhez pedig egy nikkel-alapú elektródát használnak. Ami a hidrogént illeti, a mai napig jelentős, még nem áthidalt problémának számít a gáz létrehozása, tárolása és szállítása. A tiszta hidrogéngáz előállításához ugyanis nagy nyomás és alacsony hőmérséklet szükséges, így a jelenleg legműködőképesebb megoldásnak az bizonyul, ha a hidrogént kémiailag kötik más anyagokhoz - például oxigénhez.

Ahhoz azonban, hogy a kémiai kötésből "kiszabadítsák" a hidrogént, jelentős mennyiségű (és egyúttal drága) elektromosság szükséges. Botte és társai a hidrogént és a nitrogént kapcsolták össze, és azt figyelték meg, hogy a hidrogénmolekulák visszanyeréséhez sokkal kevesebb feszültség szükséges: 0,037 volt (míg ahhoz, hogy a hidrogént vízből nyerjük ki, 1,23 volt szükséges), állítja a Discovery. A vizeletben található karbamid egy molekulájában négy kapcsolódó hidrogén- és két nitrogénatom található, így ha a folyadékba egy nikkelektródát helyezünk, majd feszültséget kapcsolunk rá, ki tudjuk nyerni belőle a hidrogént.

Botte prototípusa jelenleg csak 500 milliwattot tud generálni, de jelenleg több kereskedelmi forgalomba kerülő, méretes változaton is dolgoznak. John Stickney, a Georgia Egyetem kémiaprofesszora szerint egy csirkefarm saját magát tarthatná el ilyen módon, Botte szerint pedig egy tehén elegendő energiát szolgáltathat ahhoz, hogy 19 háztartásnak legyen forró vize. Stickney hozzáteszi: ez a megoldás autókhoz még nem használható, de a mezőgazdaság területén jelentős "zöldülést" eredményezhet.