A gyártási folyamat a kutatók szerint költséghatékony, nem káros a környezetre, szobahőmérsékleten zajlik, nem tartalmaz káros oldószert, valamint olyan lítium-ion elemet lehet ennek segítségével előállítani, amiben nincsen semmilyen mérgező elem. A technológia lelkét az a trükk adja, hogy génsebészi módszerekkel előállított bakteriofág (baktériumokban élősködő) vírusok építik fel az elemek töltött végeit. Angela Belcher MIT-professzor állítása három évvel korábban már tudtak gyártani vírusokkal negatív töltésű anódokat kobalt-oxid és arany hozzáadásával - most pedig sikerült pozitív töltésű katódokat is létrehozni fém-foszfátokkal és szénszálas nanocsövek alkalmazásával.

Becher elmondta a Business Green oldalnak, hogy a vírus képes felismerni bizonyos anyagokat és kötődni azokhoz, valamint nagyon vezetőképes jellegű hálózatot képes alkotni, így gyakorlatilag a nanoszálak hálózatán elektronok képesek utazni, azaz végeredményben a teljes rendszer képes elemként viselkedni. A kutatócsoport elmondása szerint a vírusoko csak baktériumokban élősködnek, emberekben nem.

A pénzérme méretű elemet Angela Becher professzor már Obamának is bemutatta, a tervek szerint pedig a technológia már akkor megjelenhetne a piacon, ha az elemek új generációját előállítják. A jelenlegi változatban a katódot alkotó anyag nem megfelelő, új kísérletekben mangán-foszfáttal és nikkel-foszfáttal is kísérleteznek.