Bevallom, néha félek a túlzottan leegyszerűsített programoktól, különösen, ha egy a rendszer működésének szempontjából kényes területet érintenek. A Thoosje Quick XP Optimizer kiváló példa erre.
A legkezdőbb Windows felhasználó is képes elboldogulni vele, ráadásul ellenállhatatlan eredményt ígér: Windowsunk és internetünk villámgyors lesz!
Alapvetően így képzeli el az ember a mintaszerű szoftvert. Egy kattintás és minden gondunk megoldódik. A kérdés csak az, megbízunk-e valamiben, ami a legcsekélyebb beavatkozási lehetőséget sem ajánlja fel. Vagyis fogalmunk sincs arról, valójában mit is változtat meg a rendszerben ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérje. Abban persze biztosak lehetünk, hogy a Registryben matat, hiszen a Windowst a Rendszerleíró-adatbázis segítségével könnyen befolyásolhatjuk bármilyen irányba. Szinte minden opció működését ott határozzák meg.

Optimalizálás néhány kattintással

A készítő szerint mindenféle korlátokat „ledönt” a program, amelyek gyakorlatilag visszatartják a rendszert attól, hogy kihozza magából a legtöbbet. De minek építenek be ilyen korlátozásokat egy operációs rendszerbe? Biztosan nem véletlenül, de korántsem biztos, hogy nem feleslegesen...
Szóval itt van ez a program, amely megváltást ígér a Windows felhasználóknak, cserébe a tökéletes bizalomért. Mert ugye a CCleaner úgy takarít, hogy előtte még legalább a lehetőséget biztosítja, hogy lássuk, mi mindent tesz el láb alól. Az MZ Ultimate Tweaker pedig úgy dolgozza át a rendszer beállításait, hogy egy hozzáértő azért előtte még átnézheti, mihez is nyúl hozzá pontosan.

A Thoosje Quick XP Optimizer szerint nem kell tudnunk, hogyan zajlik a műtét, elég, ha túléljük, és utána vidámak leszünk. És hát lássuk be, ez a valóságban is így szokott működni. Mi megbízunk az orvosban, ő elvégzi azt, amihez ért, s jó esetben utána szebb lesz a világ. A rossz esetet nem szeretném valós példával érzékeltetni, a virtuális világban Windows újratelepítésnek hívják.
Szóval a nagy kétségek közepette végül úgy döntöttem, hogy mégsem járja, hogy egy ilyen remek szoftvert ne osszak meg az olvasókkal, de a felhasználást ezúttal sokkal inkább saját belátásukra bízom, mint eddig valaha. Mankónak pedig emitt a saját tapasztalatok.
Mielőtt belefogtam volna ebbe a cikkbe, kipróbáltam a programot két valódi és egy virtuális PC-n. Két SP3-as (magyar és angol) és egy SP2-es (magyar) Windows XP volt a rendszer szerepében. Az eredmény: érezhető - de persze nem eltúlzott - gyorsulás.

A folyamat a következő volt. Programtelepítés, elindítás. A Thoosje Quick XP Optimizer megkérdezte, biztos vagyok e benne, hogy SP2-es Windows van a gépemen. Nos, én két esetben is az SP3-ban voltam biztos, de megelőlegeztem, hogy ez nem jelent majd problémát (íme a naiv és szerencsés informatikus esete). A program rám bízta a döntést. Ezután bejelölhettem, hogy milyen területeken szeretnék változásokat érezni. Én bizony optimalizáltattam a Windows leállását és elindulását, az internet sebességét, a merevlemezt és a processzort, az alkalmazásokat és a Windows grafikus felületét is. Egy lappal odébb van még néhány takarítós megoldás is (felesleges fájlok eltávolítása, sütik és egyéb internetes „nyomok” eltűntetése stb.). Ezeket is kértem.

Takaríthatunk is vele magunk után...

Miután mindent bejelöltem, kattintottam az Optimize gombon, aminek az eredménye a rendszer újraindulása lett (néhány módosítást csak így tud életbe léptetni a program).
Újraindulás után az alkalmazások gyorsabban indultak el, a Start menü és az ablakok megjelenítése is gyorsult, és mintha az internet is fürgébb lett volna. Probléma pedig sehol, és mindezt három alkalommal is sikerült elérni. Placebo hatás lenne? Nem feltétlenül. Csodák ugyan a Windows esetében sincsenek, de a megfelelő beállítások optimalizálásával és a korlátozások áthágásával tényleges gyorsulást érhetünk el. A Thoosje Quick XP Optimizer ezeket a beállításokat végzi el helyettünk. Ha valami mégsem úgy alakulna, ahogyan annak lennie kell, visszaállíthatunk mindent az eredeti értékre a Restore gombbal. Természetesen egy P4-esből nem hoz ki Core 2 Duo teljesítményt. A javulást az adott körülményekhez képest kell mérni.
Az, hogy nálam három rendszer is túlélte a beavatkozást, mi több, jót is tett nekik, nem jelenti azt, hogy bizonyos körülmények között nem ütközhetünk problémába. Ahány Windows, annyi szokás, ha olyan szoftvert futtatunk, amelyet érzékenyen érintenek ezek a változások, magába dőlhet a rendszer. De ez szinte minden alkalmazás telepítésekor fennáll: sohasem lehetünk biztosak benne, hogy egy új program „kijön-e” minden régivel. Az esetek túlnyomó többségében viszont igen. Önökre bízom hát a választást, hogy alkalmazzák-e a programot, és egy szavazás erejéig arra is kíváncsi lennék, hogy aki ezt bevállalta, milyen eredményre jutott. Még egy fontos adalék: a program .NET alapú, vagyis a használatához szükségünk lesz minimum egy Microsoft .NET Framework 2-re.