A British Library szerint a Codex Sinaiticus nevű Biblia jövő júliusára lesz teljesen elérhető a weben, digitálisan újraegyesítve az Angliában, Oroszországban, Németországban és egy egyiptomi kolostorban féltve őrzött részeket.
Az első pár oldal a napokban került fel a netre, mely az Ószövetségből is tartalmaz sorokat, de több lap olvasható a Zsoltárok könyvéből és Márk Evangéliumából is.
„Csak néhány embernek volt eddig lehetősége arra, hogy egy-két oldalnál többet olvashasson el a kódexből” – mondta Scot McKendrick, a British Library nyugat-európai kéziratokkal foglalkozó gyűjteményének vezetője. „A weblap most mindenkivel megosztja ezt az egyedülálló kincset.” – nyilatkozta.

A kéziratot a Sínai hegy tövében épült Szent Katalin kolostorban fedezte fel egy német bibliakutató, bizonyos Constantine Tischendorf, a 19. században. A Kódex nagy része végül Oroszországban kötött ki – hogy egészen pontosan hogyan, arról a British Library nem árult el részleteket, ugyanis az, hogy miként juthatott ki a könyv a kolostorból, enyhén szólva is kényes történet.
A British Library 347 oldalt vásárolt meg a Szovjetuniótól 1933-ban. Negyvenhárom lapot a lipcsei egyetemi könyvtárban őriznek, hat töredék pedig az Orosz Nemzeti Könyvtárban található, Szentpéterváron. 1975-ben szerzetesek további tizenkét oldalra és negyven töredékre bukkantak a kolostor egyik rejtett szobájában.

Innen is kerültek elő töredékek

A bibliakutatókat egészen lázba hozta a lehetőség, hogy a Codex Sinaiticus – 1844-es felfedezése óta – újra egyben látható lesz majd, habár csak virtuálisan.
A múltban bárki, aki a kéziratot akarta vizsgálni, „térden csúszva kellett hogy könyörögjön” a British Librarynak, legalábbis ezt mondta Christopher Tuckett, az oxfordi egyetem újszövetséggel foglalkozó csoportjának vezetője. "Hihetetlen, hogy amire régen annyit kellett várni, most két másodperc alatt, egyetlen egérkattintás után látható lesz.”
Az 1600 évvel ezelőtt görög nyelven íródott könyv – amelynek körülbelül 400 oldala maradt meg – az Újtestamentum olyan változatát tartalmazza, amely számos helyen eltér a keresztények által ma használt Bibliától. Márk Evangéliuma például hirtelen véget ér, amikor Jézus tanítványai felfedezik az üres sírt, és a történet az ijedt tanítványok képével zárul.
 „Kimaradt belőle az összes feltámadás utáni történet” – magyarázza Juan Garces, a Codex Sinaiticus Codex projekt kurátora -, ami meglehetősen furcsa módja egy evangélium befejezésének”.
James Davila, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora hozzátette, hogy a kódex olyan vallásos szövegeket is tartalmaz, melyek nincsenek benne a mai Katolikus és Protestáns kánonban. Ilyen például Barnabás levele, és Hermasz Pásztor című munkája, amely látomásokkal és példabeszédekkel van tele. Davila azért azt is hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezeket akkoriban a Szentírás részének tartották, lehet, hogy azért kerültek a kötetbe, hogy pénzt spóroljanak vele.
A kódexkötés technikája önmagában is kuriózum, a pergament a korához képest igen fejlett módszerrel osztották föl.
A könyv egy része ma is megtekinthető a British Libraryban, de értelemszerűen egyszerre csak két oldala látható. Az interneten azonban az egész szöveg fenn lesz, méghozzá kereshető változatban, fordítással is ellátva. Az érdeklődés már most hatalmas, így egyelőre képtelenség bármit is megnézni, mert a honlap százezres látogatói limitje azonnal betelt.