A németek alapvetően kényelmes, megrázkódtatásoktól mentes korszakként fognak emlékezni Angela Merkel 16 éves kormányzására. Ő nem szerette a rizikót, egyféle ügyintéző volt, de Németország most reformokra szorul, a digitalizációban például el kellene mozdulnia az albániai szinttől.
Miközben a versenyben leszakadni látszó, színtelen Armin Laschet mellett – korábbi deklarált távolságtartását feladva – kampányolni kezdett kereszténydemokrata párttársa, Angela Merkel, addig a 16 év után távozó kancellárhoz pénzügyminiszterként fűződő kormányzati kapcsolatát kamatoztatva sereghajtóból az élre ugrott a szociáldemokrata Olaf Scholz. Aki a nyugodt erőnek állítja be magát a Merkel idején ehhez szokott Németországban.
Szeszélyesen ingadozik a pártok és a kancellárjelöltek népszerűsége, de pillanatnyilag Olaf Scholznak áll a zászló a szeptember 26-án esedékes németországi választások előtt. Akárhogy is alakuljon az eredmény, biztosnak tűnik, hogy három résztvevős koalícióra lesz szükség a kormányalakításhoz.
Polgárok művelődését szolgálja majd a most újra felépített porosz királyi kastély Berlinben.
Az 1929-es gazdasági válság és a nácik hatalomátvétele közötti évek berlini mindennapjainak pontos leírása az a német regény, amit most ismét megfilmesítettek és Fabian – A vég kezdete címmel magyarul is látható, október 14-étől a Cirko Film forgalmazásában.
Armin Laschet CDU-elnök Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként engedte szabadjára a beépítéseket, pedig azokkal csökken az a talajfelület, ahol a kiöntött folyók vize elszivároghat.
A nagyvárosi létből falusi magányba menekülő, ám ott romantika helyett a hétköznapokkal szembesülő főhős történetében a koronavírusos idők lenyomatát adja az egyik legismertebb kortárs német írónő, Juli Zeh új regénye.
Tizenhat év után korszakváltás lesz a német belpolitikában, ahol a feltörekvő Zöldek egy időre még azt is kétségessé tették, hogy a jobboldal nyeri-e a választásokat.
A német köztelevízióhoz képest a magyar kevésbé kormánypárti – mondta a közelmúltban a magyar miniszterelnök. Tudósítónk a cikkében a honi tévéviszonyokhoz szokottak számára nyújt bepillantást a német közszolgálati újságírás működésébe.
Kijárási tilalom, üzlet- és iskolabezárások – a berlini kormány alkotmányossági aggályokkal is szembenézve, a föderációs berendezkedésű Németországban szokatlan módon, központilag akarja legyőzni a koronavírus-járványt.
A koronavírus-járvány kezelése során a stabil német föderalizmus és a távozó Merkel gyönge pontjaira világított rá egy végül meg sem valósult szabadnap ötlete.
Veszélyezteti-e a német állam rendjét a szélsőjobbra tolódott Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, ezt kívánja megfigyelni az alkotmányvédelmi hivatal – ha a bíróság is úgy akarja.
Biztosra mentek a német kereszténydemokraták, amikor Armin Laschetet választották a CDU elnökévé. A politikus ősszel Angela Merkel utódja lehet a német kancellári poszton, ha a bajor testvérpárt, a CDU vezetője, Markus Söder nem áll az útjába.
Armin Laschet személyében új elnökük van a kereszténydemokratáknak Németországban, ahol ebben az évben hat tartomány parlamentje méretik meg, ősszel pedig új Bundestagot is választanak.
Mit érzékelt a német szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt szerepvállalásából ötven éve az akkor kilencéves fia, Matthias, aki színészként eljátszotta apja megbuktatója, egy keletnémet kém szerepét?
Kevesebb mint egy év van hátra Angela Merkel bő másfél évtizedes kancellárságából, aminek egyik sajátossága, hogy az elődeitől eltérően ő saját maga szabta meg távozásának időpontját.
Magánbefektetők pénzével, bevándorló családokban született tudósok érték el a német gyógyszerkutatás nagy sikerét a koronavírus elleni harcban.
A német kereszténydemokratáknak új elnököt kell választaniuk, aki egyben a jövő kancellárja is lehet majd, de még nyílt a verseny Angela Merkel tényleges utódlásáért.
Tarka keverék a németországi koronatagadók társasága: az egyszerű oltásellenesek mellett a legvadabb összeesküvés-elméletek hívei szintúgy megtalálhatók, mint a kemény szélsőjobboldaliak.
Három sikeres német politikusnak is a pozíciójába került – ami a NER-oligarcha Szíjj László jachtján lefotózott Szijjártó Péter külügyminiszternek nem –, hogy nyaralásra, utazásra szóló meghívást fogadott el olyanoktól, akiknek érdekükben állt a kapcsolat.
