Vége a szelíd hangnemnek, Németország vállalja vezető katonai szerepét
Az Ukrajna elleni orosz agresszió eddigi védelmi politikájának újragondolására késztette az európai vezető szerepét immár felvállaló Németországot.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió eddigi védelmi politikájának újragondolására késztette az európai vezető szerepét immár felvállaló Németországot.
Lukács Miklóst a világ egyik legjobb és legsokoldalúbb cimbalomművészeként mutatta be a fiatal zenészek komolyzenei rendezvénye, a Young Euro Classic, amelyen az ukrán nemzeti ifjúsági zenekar is koncertet adott.
Átfogó energiatakarékossági intézkedésekről döntött a német kormány, annak ellenére, hogy a vártnál jobban állnak a gáztározók feltöltésével. Az atomerőművek további üzemeléséről, bár a közvélemény már helyeselné, nincs egyetértés a kormánykoalíción belül.
Riasztási helyzetet hirdetett a gázpiacon Robert Habeck német gazdasági miniszter, az orosz szállítások csökkenése miatt alternatív megoldásokat keresnek.
Meghatározó szerepet játszott a német–orosz politikai kapcsolatokban, s ezen belül az orosz energiától függésben az elmúlt csaknem negyedszázadban a korszak két kancellárja, akiknek megítélése az aktuális politikai közvéleményben eltérőbb nem is lehetne.
A XIX. század két olyan meghatározó német személyiségét állította egymás mellé a berlini Német Történeti Múzeum párhuzamos kiállítása, akik különbözőbbek aligha lehettek volna.
Németország évtizedes hagyományokkal szakít, amennyiben hajlandó Ukrajnának nehézfegyvereket is juttatni – akkor is, ha maguk a szállítások csak akadozva indulnak majd.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
Az ukrajnai háború és az energiaellátás bizonytalansága korábbi elveikkel gyökeresen ellentétes lépésekre késztetik a német kormánypártokat. A fordulat történelmi.
Harmadszori nekifutásra lett a német kereszténydemokrata CDU elnöke Friedrich Merz, akit 2002-ben Angela Merkel állított félre a párt élére vezető úton. Segített, hogy mostanra elfogytak az ellenjelöltek.
Németország kevésbé üt meg harcias hangot az orosz–ukrán konfliktusban, mint az USA és sok NATO-tagország. Az ok a politikai közelmúltban és a történelemben, no meg a gazdasági érdekekben gyökerezik.
A „végső megoldás” lebonyolításának részleteit tárgyalták meg Berlin Wannsee városrésze tóparti villájában 80 éve az SS és a náci kormány képviselői. Az évfordulóra filmet készített a ZDF német közszolgálati televízió.
Tizenhat év után távozott posztjáról Angela Merkel német kancellár, aki majdhogynem véletlenül került a politikába, s akire végül Barack Obama amerikai elnök a szabad világ értékeit bízta.
A magyar miniszterelnök az erős nemzetállamokban hisz, az új német szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció viszont egészen másképp képzeli az Európai Unió jövőjét. A berlini kormány startját jelentősen megnehezíti a várakozásoknál lényegesen rosszabb járványhelyzet.
A Covid újabb tombolása közben szélsőjobboldal szervezte tüntetés volt Ausztriában, zavargássá fajultak a korlátozások elleni demonstrációk Hollandiában és Belgiumban.
Sajátos szerkezetű, hármas tagolású regényben eleveníti föl a keletnémet viszonyok között, ha korlátozottan is, de létező szellemi szabadságot, a mindenható márka megjelenését és világít rá a mai gondokra a kortárs német irodalom egyik legismertebb képviselője.
Hirtelen főszerkesztőt váltott a legnagyobb német bulvárlap, a Bild Zeitung, ám maradt, ami volt: a pillanat hangulati tükörképe.
Legutóbb elutasította a részvételt a német kormánykoalícióban, most viszont a zöldekkel együtt maga határozhatja meg a szabaddemokrata Christian Lindner, hogy ki legyen az ország új kancellárja, Angela Merkel utóda.
Patthelyzet alakult ki a vasárnapi választás után, hiszen szociáldemokrata vagy kereszténydemokrata kancellárja is lehet Németországnak a következő négy évben. A két nagy párt a Zöldek és az FDP kegyeit kénytelen keresni.
A vasárnapi választások után sem dőlhet el véglegesen, milyen politikai irányt vesz Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most minden előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz.