Orbán akkor lázad, amikor be akarják tartatni vele a szabályokat
Magyarország szuverén állam, nem korlátozhatják holmi nemzetközi szerződések – ez rajzolódik ki az Orbán-kormány évtizedes küzdelmeiből.
Magyarország szuverén állam, nem korlátozhatják holmi nemzetközi szerződések – ez rajzolódik ki az Orbán-kormány évtizedes küzdelmeiből.
Orbán Viktor rengeteget köszönhet az izraeli miniszterelnöknek az elszigeteltségből való kitöréstől a Pegasus szoftverig. Netanjahut azonban ugyanazért támogatja, amiért a Balkán gyújtogatóit: nem országokkal, hanem azok – többnyire illiberális-autokrata – politikusaival ápol jó viszonyt. A szájkarate és Trump eljövetele ellenére Orbán külpolitikai húzásaival csak egyre jelentéktelenebbé válik.
Kisebb gondja is nagyobb a magyar kormánynak annál, mint hogy a közoktatás színvonalának emelésével foglalkozzon. Pedig pont ez lenne a valódi szuverenista hozzáállás.
Nem példátlan, hogy a nagyhatalmak kisakkozzák, a világ mely részét uralják. Hosszú ideig a spanyolok és a portugálok között az Újvilág felosztásáról 1494-ben kötött tordesillasi szerződés szolgált útmutatóként arra, hogy az érdekérvényesítés háború nélkül is kivitelezhető.
A gyarmati hatalmak gyakran vetették be érdekeik érvényesítésére hadiflottájukat, és sikerrel jártak, anélkül hogy egyetlen lövés is eldördült volna. Az ágyúnaszád-diplomáciaként ismert erődemonstráció ismét előkerült, de ma már hadihajó sem kell hozzá.
Már annyira nem alap az Alaptörvény, hogy a tervezett módosítást követően a magyar állampolgárok közül sem mindenkit védene egyformán. A kettős állampolgárok magyar állampolgárságának a felfüggesztését és ezáltal a kiutasításuk lehetőségét megteremtő politikai eszközt más országok is bevethetik. Az „amerikai mintára” készült módosításnak nem az USA-ban, hanem a magyar történelem sötét időszakában van előképe.
Ilyen az, amikor Orbán Viktor nem avatkozik be más államok belügyeibe: magyar pénz és terrorelhárítók érkeztek Bosznia-Hercegovinába. Milyen politikai haszonszerzés reménye vezeti a Balkánon kavaró magyar miniszterelnököt, amikor a térség autoriter vezetőivel barátkozik? Vagy szimplán csak az orosz érdekeknek való megfelelés a cél?
Furcsa szempontok vezérelték az oktatási kormányzatot az egyetemek államilag támogatott férőhely-kapacitásainak idei meghatározásakor. Az ördög ráadásul a részletekben rejlik.
Ahogy a második világháború után az Egyesült Államok szerepet vállalt az új világrend kialakításában a Szovjetunió ellenében és Európa védelmében, most is ezt teszi, csak éppen fordított előjellel.
Jelentős kockázatot vállalt Orbán Viktor azzal, hogy a német parlamenti választások hajrájában feladta eddigi semlegességét, és a populista-szélsőjobboldali AfD oldalára állt, sőt vendégül látja Alice Weidelt, a párt társelnök-kancellárjelöltjét. Szemben azonban Donald Trump megválasztásával, Berlinben nehezen képzelhető el olyan fordulat, ami azonnali hasznot hajtana a magyar kormányfőnek.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
Negyedszázada óriási hullámokat vert Ausztriában és az EU-ban, hogy az osztrák kormánykoalícióba bekerült a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali szabadságpárt. Ma már inkább aggodalommal figyelik, hogy a még szélsőségesebb párt megkerülhetetlen a helyi politikában.
Már nemcsak az zene Vlagyimir Putyin füleinek, amit Orbán Viktor mond, deaz is, hogy Robert Fico szlovák kormányfővel közösen játszik az orosz kottából. Most az orosz gáznak nyitott utat Szlovákia felé, az ukránoknak pedig azt üzente, hogy "ha agresszívek maradnak és ellenségesek, pórul fognak járni. A végén még felidegesítenek bennünket és ellenlépéseket fogunk tenni".
Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal? Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt.
A magyarok nélkül indult a lengyel EU-elnökség, válaszul arra, hogy Orbán Viktor a két ország kapcsolatának helyreállítása helyett az árkok mélyítésén dolgozik.
A katolikus egyházban – mint azt a Konklávé című könyv és az abból készült film is megmutatta – a Vatikánba hívott bíborosok vitákkal teli konklávén döntenek a pápai trón megüresedésekor az utódról. A világ kizárása a folyamatból azonban csak 1904 óta él.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Antiszemita, nacionalista volt, pogromokat hajtott végre, a totalitárius államban hitt és a terror vezérelte a román Vasgárdát és vezérét, Corneliu Codreanut. A minapi romániai elnökválasztás első fordulójában a mozgalommal azonosuló Calin Georgescu került az élre, akinek gyanús kampánymanipulációi miatt az alkotmánybíróság törölte az eredményt, így a cikkünk megjelenésének napjára kiírt második fordulót nem tartották meg.
A bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságának megsemmisítéséhez a korbács és kenyér politikáját alkalmazzák. Ebben pedig a többéves kiéheztetés után partnerre is leltek a vezetőkben.