Orbán szerint kialakult a cigány középosztály, de mit tudunk valójában a magyarországi romákról?
Lassan javul ugyan a cigány társadalom helyzete, de még kevés jele van annak a roma középosztálynak, amelynek kialakulásáról Orbán beszélt.
Lassan javul ugyan a cigány társadalom helyzete, de még kevés jele van annak a roma középosztálynak, amelynek kialakulásáról Orbán beszélt.
Akarata ellenére is beírta magát a politikatörténetbe a szerdán elhunyt György Péter esztéta. Az 1993-as szárszói találkozón ugyanis emlékezetes szócsatát vívott Orbán Viktorral, aki akkor vett részt először és utoljára a sokáig évenként megrendezett összejövetelen.
Olyan képekkel és karikatúrákkal, amelyeken egyes politikusokat valamely állat bőrébe bújtatnak, jó 200 éve tele van a sajtó – vagyis mondhatná a Fidesz, hogy Magyar Péter kutyává alakítása is csak a szólásszabadság része. Ez esetben azonban valami egészen másról van szó.
Játékfilmes megerősítést is kapott a minap az 1989 után kibontakozó, misztikus erőteres, Szent György-vonalas Pilis-kultusz, amely immár az Orbán-kurzus Nyugat-ellenes politikáját is szolgálja.
Mindegy, hogy hamis, hazug és félrevezető, a lényeg, hogy igaznak hasson, elhiggyék, és aláássa a nyugati világ egységét, hitelességét. A KGB-s időkben bevált módszert a putyini vezetés újra beveti.
A Tisza Párt elnöke szerint a független sajtónak elemi érdeke, hogy beálljon mögé. De egy magára valamit is adó sajtótermék tenne-e ilyet?
A diplomaszerzés felerősíti a jövedelmi és társadalmi különbségeket Magyarországon, a hazai oktatási rendszer azonban a friss OECD-jelentés szerint továbbra sem segíti azokat a fiatalokat, akik hátrányból indulva szereznének magasabb végzettséget.
A nemzetbiztonsági átvilágítás nem képes kiszűrni a kockázatokat, vagy pedig a kormány a politikai céljai szerint torzítja a vizsgálat megállapításait – derült ki, miközben a kabinet a brit hírszerzésre mutat.
Az orosz olajról való leválást követelő amerikai figyelmeztetés ide vagy oda, a magyar kormányfő akár a választásokig is lejtheti földrészeken átívelő nemzetközi pávatáncát.
A Digitális Polgári Körök hétvégi gyűlése leginkább arról árulkodott, hogy Orbán Viktor továbbra is az offline térben érzi jobban magát. Kocsis Máté beszéde pedig igazolta, miért is gondolták a Loupe színházi társulás tagjai, hogy megálljt kell mondani a közéletet elárasztó gyűlölködésnek. Mire alkalmasak a Fidesz DPK-i, és mire nem? Miért lehet kétélű fegyver a szombaton meghirdetett békemenet?
Donald Trump újabb lépést tehet a befolyási övezeteken alapuló világrend kialakítása felé. Az amerikai hadügyminisztériumban készülő Nemzeti Védelmi Stratégiában a hírek szerint jelentős változások lesznek, a legmeglepőbb a délkelet-ázsiai térséghez fűződő viszony újragondolása.
„Magyarországon legyen béke, szabadság és egyetértés” – írta ki Facebook oldalára Orbán Viktor, miután az Egyesült Államokban lelőtték az egyik konzervatív befolyásos influenszert, Charlie Kirk-öt. Mintha a farkas nyugtatgatná a bárányokat, aztán persze kimutatja a foga fehérjét.
A 2015-ös menekültválság egyéni tragédiái lassan feledésbe merülnek, a krízis viszont még ma is hat a kontinensen: a politikai erőviszonyok megváltoztak, a szélsőjobb mind nagyobb teret nyer, Moszkva ügyesen keveri a migrációs lapokat, az integráció lassan halad, Európa küzd.
Egy gondosan ütemezett horvátországi vakáció ugyanúgy lehet politikai lépés, ahogyan egy jól időzített kávézás is az uniós csúcson. Miközben magyar érdekeket is érintve csúcsra járt az orosz, ukrán, amerikai és uniós diplomácia, Orbán Viktor politikai és földrajzi értelemben is távolról figyelte az eseményeket.
Volt idő, amikor Orbán Viktor a nyugati szövetségeseivel tartott, és segédkezett Szlobodan Milosevics diktatúrájának megbuktatásában. Ma már azonban az orosz érdekek megtestesítőjeként az autokrata szerb vezetést támogatja.
Látszólag kedvezőek az idei felvételi tendenciák, hiszen nőtt a jelentkezők száma, a tanárjelölt is több, ugyanakkor az egyszerűsített képzések, a mélyre vitt ponthatárok nem egyetemi színvonalat mutatnak.
A tusványosi vátesz megint újraálmodta a jövőt, de közben saját magával is vitába keveredett – rögzíthetjük, ha szembeállítjuk a miniszterelnök hétvégi geopolitikai jóslatait korábbi világmegfejtéseivel. Ez beárazza világháborús riogatását, nagystratégiai ígéreteit és a jobboldalon magasztalt jövőbe látó képességeit.
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül. Lechner Ödön egyik fő művére sem vár sok jó.
Újra fel szeretné melegíteni a háborús félelemre alapozott 2022-es kampány sikerét Orbán Viktor és propagandája, ám Magyar Péter „összeukránozása” egyelőre nem hozza meg azt a sikert, amit anno a Márki-Zay Péter elleni karaktergyilkosság. Közben az ökumenikus segélyszervezetnek 2024 őszén több átadása is volt a Bucsai járásban, például egy mentőállomás, amelynek cechjét a magyar állam állta.
A tanú című filmhez hasonlóan a kormány már azelőtt ítéletet hozott a volt MTA-s kutatókról, hogy a befogadásukról megszületett volna az ELTE döntése. Választásuk persze nem is nagyon volt.