Az internetet elárasztják a mesterséges intelligencia által gyártott képek, videók és zenék. Ezek jelentős része megkérdőjelezhető minőségű – nem véletlenül hívják őket AI-slopnak, vagyis digitális mosléknak. Ugyanez a technológia mégis új ajtókat nyit az emberi kreativitás előtt is.
Az egykori kormányfő, jelenlegi külügyminiszter Lars Lökke Rasmussen döntheti el, a patthelyzetben ki alakítsa meg Dánia új kormányát.
Az Ukrajna elleni háború ötödik évében Oroszországban megjelentek az elégedetlenség komoly tünetei. Egyelőre nem Vlagyimir Putyint bírálják, és nem szólnak a háború ellen, ám ez gyorsan megváltozhat, ahogyan a mindennapok nehezülnek.
Világszerte nő a fürdőhelyek népszerűsége, ebben Magyarország sem számít kivételnek. A talán legismertebb hazai fürdőközpont, Hévíz a jelek szerint képes pótolni az elmaradt orosz és ukrán vendégeket.
A Tisza Párt győzelmének lehet egy „járulékos vesztesége”, az, hogy a Mol nem jut hozzá a szerbiai olajipari vállalatban, a NIS-ben birtokolt orosz tulajdonrészhez – állítják belgrádi elemzők.
A tárcánál és a külképviseleteken 50-50 poszton várható gyors csere – mondja a HVG-nek Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár. A tárca teljes újratervezése elhúzódhat a hivatás átpolitizálódottsága és a diplomatahiány miatt.
Míg a nyugati országok egyértelműen üdvözölték a Tisza Párt fölényes győzelmét, a szomszédos államok megosztottak.
Orbán Viktor nem orosz-párti politikus, a magyarok pedig soha sem szerették az oroszokat, Magyar Péter pedig egyértelmű, hogy a világháború veszteseinek oldalán áll – ez hangzik el a Kreml főpropagandistája, Vlagyimir Szolovjov rövid eszmefuttatásában, pedig Magyarország az utóbbi években kizárólag pozitív hangnemben tűnt fel az orosz kormánypárti médiumokban.
Súlyos válságra utalnak Oroszország gazdasági adatai, ám az iráni háborúnak köszönhetően Moszkva átmenetileg fellélegezhet: az olaj drágul, az USA részlegesen felfüggesztette az orosz olajexport blokádját, így az ország költségvetési bevételei ismét nőni kezdtek.
A moszkvai lap szerint a gazdasági helyzet romlása, a Donald Trump amerikai elnök által Orbán Viktornak nyújtott politikai támogatás, a magyar és orosz vezetők közötti telefonbeszélgetések kiszivárogtatása, valamint az utódjelölt kijelölésének elmaradása okozta a Fidesz súlyos választási vereségét. A Pravda úgy látja: veszélybe kerülhet a paksi bővítés is.
Tavaly hét év óta először fordult elő, hogy a Boeing több rendelést kapott új utasszállító repülőkre, mint az Airbus. Az utóbbi években több válságot is megélt gyártót nagyban segíti, hogy Donald Trump amerikai elnök is beszállt a vevőkeresésbe. Közben felbukkant a horizonton a Boeing és az Airbus duopóliumának kihívója.
Évente mintegy egymillió személyautó készül Szlovákiában, ezzel északi szomszédunk az az ország, ahol egy főre vetítve a világon a legtöbb gépkocsit gyártják. Az elsőség egyelőre nincs veszélyben, a hosszú ideje tartó fellendülés azonban nem tűnik fenntarthatónak.
Közel nyolcszáz magyar kormányzati e-mail-cím és a hozzájuk tartozó jelszó kering az online világban, s ez arra utal, hogy alapvető hibák vannak a titkos és bizalmas adatokat kezelő minisztériumok biztonsági protokolljaiban – írja a nemzetközi oknyomozó portál, a Bellingcat. A jelentés hangsúlyozza: nem célzott betörés miatt kerültek nyilvánosságra az adatok, hanem azért, mert a felhasználók gyenge jelszavakat használtak.
Irán hajlandó a tűzszünetre, ha leállnak a perzsa állam elleni támadások – jelentette be Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Egyben hozzátette: „Teherán két héten át biztosítja a biztonságos átkelést a Hormuzi-szoroson. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, megállapodás született a feltételes tűzszünetről. Az alku nem sokkal az előtt született, hogy lejárt volna a Hormuzi-szoros megnyitására adott amerikai ultimátum. Izraelnek fenntartásai vannak, de csatlakozik a fegyvernyugváshoz.
Oroszország számára Magyarország a példa arra, amit más európai országokban is el akarnak érni – mondta a HVG-nek Carlo Masala, a Bundeswehr Müncheni Egyetemének professzora, a Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyv szerzője. Szerinte Európa nem tanul a múltból, és a Kreml ezt alaposan ki is használja.
Rendkívüli állapotnak nyoma sem volt a Vajdaságban azok után, hogy egy mezőn állítólag nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak. Felmerül a kérdés: a Szerbián végigfutó gázvezetéket miért éppen a magyarok lakta területen robbantanák fel? Riportunk a helyszínről.
Vasárnap délelőtt a szerb sajtó arról írt, hogy gyanús tárgyakat találtak a vajdasági Magyarkanizsa közelében, a Török Áramlat szerb–magyar gázvezeték egyik kompresszorállomásánál. Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, ahol arról döntöttek, hogy katonai felügyelet alá vonják a gázvezeték magyarországi állomásait. A kormány szerint ukránok állnak a háttérben, a szerbek egy kiképzett migráns csoportra mutogatnak. A hírek kirobbanása után autóba pattantunk, hogy megnézzük, mi történik a helyszínen. Amit találtunk, az nem a kormány által hangoztatott terror és pánik volt.
Bár a szociáldemokraták végeztek az első helyen a dániai parlamenti választásokon, a párt több mint 120 éve nem szerepelt ilyen rosszul, mint most. A populista jobboldali Dán Néppárt viszont látványosan előretört.
A HVG belgrádi és vajdasági forrásai szerint nagy valószínűséggel hamis zászlós művelet révén találtak robbanószerkezetet a Magyarországot és Szerbiát összekötő gázvezeték közelében.
Az orosz és az ukrán hadsereg tudja a legtöbbet jelenleg a világon a drónhadviselésről, és a tapasztalatát az előbbi Iránnal, az utóbbi az USA-val és annak Öböl menti szövetségeseivel osztja meg. Putyin azért vigyáz arra, ne haragítsa magára Trumpot.
