Meghalt börtönében Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő legismertebb hazai politikai ellenfele. A 47 éves ellenzéki halálának okát egyelőre nem tették közzé, ám függetlenül a későbbi hivatalos indoklásoktól, Navalnij politikai tevékenysége miatt vesztette életét és haláláért Putyin tartozik felelősséggel. Az első külföldi reakciók szerint az ellenzéki halála megmutatja, milyen a valóságban Putyin rezsimje.
Donald Trump újra kérdésessé tette, hogy amennyiben megnyeri az amerikai elnökválasztást, Washington tartja-e majd magát az észak-atlanti szövetség alapokmányához, melynek értelmében a tagállamok kötelezően katonai segítséget nyújtanak a megtámadott szövetségeseknek.
Vlagyimir Putyin azt állította Tucker Carlsonnak adott interjújában, soha nem mondta Orbán Viktornak azt, hogy Magyarország visszakérhetné Ukrajnától a szovjet időkben Ukrajnához csatolt, korábban Magyarországról elvett területeket. A magyar miniszterelnök számára fontos válasz körülményei viszont sokat levonnak a putyini gesztus értékéből.
Kétórás interjút adott Moszkvában a Fox Newstól tavaly kirúgott Tucker Carlsonnak Vlagyimir Putyin orosz elnök. Arról is beszélt, hogy nem tárgyalt Orbán Viktorral Ukrajna esetleges felosztásáról. Carlson nem bíbelődött kritikus kérdésekkel, már előre eldöntötte, hogy a nyugati médiumok hazudnak az orosz–ukrán háborúról, Putyin viszont csakis igazat mond. Belpolitikáról nem kérdezett, nem tette szóvá a politikai foglyok és az ellenzék elleni fellépés ügyét sem.
Az ukrán hadsereg nyáron kezdődött szárazföldi offenzívájával ugyan nem sikerült elérni a kitűzött célokat, az orosz agresszió áldozatává vált ország egy győzelmet mégis bezsebelhetett: megfutamodásra kényszerítette a fekete-tengeri orosz flottát. Bár nem ez a fő hadszíntér, a vízen elért sikerek több szempontból is jelentősek.
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.
Három Ukrajnáról szóló filmet is megtekinthetnek a nézők a szombaton kezdődő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF). A Harcban című alkotás az ukrán kormány tagjait mutatja be, az Arcok visszapillantóban az otthonukat vesztett menekültekről szól, míg a Keleti front a harctereken közvetlen életveszélyben dolgozó mentősök áldozatos munkáját rögzíti.
Oroszország több tekintetben is nyomasztó erőfölényben van Ukrajnával szemben, s Kijev csak akkor tudja a győzelem esélyével folytatni a harcot, ha a Nyugat nem hagy fel a támogatásával.
Fiatalon szeretett bulizni, és a hadseregben komolyodott meg Frigyes herceg, aki az anyja, II. Margit lemondása után lépett a dán trónra. Anyja a pletykák szerint döntésével a fia házasságát is igyekezett megmenteni az ausztrál Mary Elisabeth Donaldsonnal, aki az első királyné az ötödik kontinensről.
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak.
Két nappal azután, hogy Irán állítólagos terrorista-rejtekhelyeket támadott Pakisztán területén, Pakisztán Irán keleti határvidékét lőtte, iszlámábádi magyarázatok szerint támadásra készülő terroristákat vettek tűz alá.
Levezényelte az ukrán hadsereg modernizálását, és most az orosz agresszió elleni védekezést irányítja Valerij Zaluzsnij, aki már kisgyerekként szeretett katonásdit játszani.
Az USA és Nagy-Britannia az utóbbi órákban 14 helyszínen több mint hatvan célpont ellen hajtott végre légicsapást Jemen területén a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi és hadihajókat támadó húszi lázadók állásai és hajói ellen. Bár mindenki a közel-keleti feszültség enyhítésének fontosságáról beszél, a nyugati katonai akció az október 7-e óta tartó gázai konfliktus mellett újabb frontot nyithat a térségben. A tét hatalmas, a Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
Egy időben a méreg volt a sláger, utána pedig következtek az „öngyilkossággal” végződő családirtások, majd az ablakból való kizuhanás vált divattá. Mindez Oroszországban történik, ahol a napokban újabb rejtélyes haláleset történt: Vlagyimir Jegorov egy második emeleti ablakból zuhant ki és halt szörnyet.
A december 17-ei szerbiai parlamenti választás óta egymást követik a tüntetések, azt hangoztatva, hogy az Aleksandar Vučić államfő mögött álló pártok elcsalták a megméretést.
Az orosz hatóságok végre találtak egy újabb gumicsontot annak érdekében, hogy a közvélemény ne az ukrajnai invázióval, hanem a háború idején alulöltözött partit rendező celebekkel foglalkozzon. Még akkor is, ha Vlagyimir Putyin orosz államfő néhány évvel korábban – egy másik háború idején – egy sztriptízbárban élvezte az előadást.
