A Nyugat eredményesen kerülgeti a Putyin által húzott vörös vonalakat
Vlagyimir Putyin minden korábbinál egyértelműbb figyelmeztetést küldött az Ukrajnát fegyverekkel támogató nyugati országoknak, ám eddig egyszer sem váltotta be azon korábbi fenyegetéseit, amelyeket kilátásba helyezett az orosz „vörös vonalak” átlépésének esetére.
Így halnak meg Oroszországban a semmiért az észak-koreai katonák
Amerikai illetékesek is megerősítették, hogy észak-koreaiak is voltak azok között a katonák között, akik a napokban az oroszországi Kurszk térségében életüket vesztették egy brit manőverező robotgépekkel végrehajtott ukrán támadásban. Közben az is kiderült, hogy a Putyin segítségére vezényelt távol-keleti katonák zsoldja leginkább Kim Dzsong Un diktátort és környezetét gazdagítja.
Egyre több a sértett ámokfutók által elkövetett gyilkosság Kínában, és a cenzúra még tovább ronthat a helyzeten
Ijesztően megszaporodtak az ámokfutók által elkövetett gyilkosságok Kínában, idén már többet követtek el, mint az elmúlt évtizedben összesen. Az elkövetők döntő többsége olyan, magát áldozatnak tekintő személy, aki vélt vagy valós sérelmei miatt a társadalmon, vadidegen embereken akar bosszút állni. A helyzetet bonyolítja, hogy az egyébként biztonságos országban a hatalmi cenzúra nem engedi a társadalom mentális állapotáról folyó párbeszéd megindítását.
Svédország 12 nyelvű kiskönyvvel készíti fel lakóit egy háborús helyzetre, léptek a finnek, norvégok, németek is
Az európai államok vezetői egyre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy fegyveres konfliktus tör ki Oroszország és országuk, illetve Oroszország és a NATO között. Bár a háborús pszichózis keltésében az Orbán-kormány jár élen azzal, hogy naponta vizionálja azt, hogy a NATO hibájából kitör a harmadik világháború, a kontinens többi kormánya Oroszországot teszi felelőssé a veszély növekedéséért és párbeszédet folytat polgáraival a honvédelemről. A magyar kormány, amely évek óta a háborús veszélyhelyzet körülményei között irányítja az országot, nem érzi szükségesnek a polgárok tájékoztatását.
Ezer nap után, fordulópont előtt: hogyan folytatódhat az ukrajnai háború?
Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
„Soha nem fogok innen szabadulni” – Fájdalmas élmény olvasni Alekszej Navalnij Hazafi című naplóját
Nincs meglepő fordulat: előre tudni, hogy a történet a főhős halálával ér véget, és kiderül, Vlagyimir Putyin reménytelen helyzetbe taszította Oroszországot és Ukrajnát.
Az ukrajnai háború elszabadulni látszik, nehéz hónapok jönnek, mindenki a jobb tárgyalási pozícióra hajt
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
Ukrajna veresége nem szolgálná sem az USA, sem Magyarország érdekeit – interjú Sz. Bíró Zoltánnal és Rácz Andrással
Európa elkényelmesedett, a szankciók elégtelenek arra, hogy valódi váltást kényszerítsenek ki Oroszországból, Észak-Korea szerepvállalása stratégiai eszkaláció – erről is beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő és Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető elemzője, akiket az ukrajnai háború ezredik napja alkalmából kérdeztünk. Szerintük tovább tart a patthelyzet, ám ha az USA teljesen magára hagyja Kijevet, Európa csak részben lenne képes kiváltani az amerikai szerepvállalást, emiatt Ukrajna még nagyobb nehézségek elé nézhet.
Sokat jelent, de az agresszor kiszorításához nem elég, hogy Ukrajna nyugati rakétákkal is lőheti Oroszországot
Több hónapig tartó tanakodás után Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott arra, hogy Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat is támadhasson a nagy – 250-300 kilométer – hatótávolságú amerikai rakétákkal. A döntés jelentős változást hozhat a frontokon, ám önmagában nem változtatja meg gyökeresen az ezer napja tartó háború menetét. Már csak azért sem, mert a Moszkva szerint eszkalációt hozó engedélyt az új elnök, Donald Trump visszavonhatja.
Orbán már kevesebbet kavarhat a Balkánon, de a közeljövő aligha az EU látványos bővüléséről szól majd
Brüsszel elfogadta bővítési programjának frissített változatát; a szlovén Marta Kos illetékes biztosjelölt elkötelezett híve az új tagok felvételének, de ez nem holnap történik.
Ankara, amely még mindig Mustafa Kemal Atatürk városa
Ezen a napon, november 10-én halt meg 1938-ban a világi Törökország megalapítója, Mustafa Kemal Atatürk. Bár azóta már közel kilencven év telt el, a katonából lett politikus emléke a mai napig meghatározza az általa Törökország fővárosává tett Ankara életét.
Akárki ül be a Fehér Házba, Ukrajna marad a lélegeztetőgépen
Még súlyosabb helyzetbe hozhatja Kijevet, ha az amerikai elnökválasztás után visszaesik az USA-ból érkező hadi segítség mértéke. A védelemhez való külföldi hozzájárulás ugyanis eddig sem volt elégséges. Ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül, Európa mennyire tudja átvenni a helyét? És vajon milyen „csodafegyverrel” teremtene békét Ukrajnában Donald Trump?
Évek óta zuhan a Boeing, kérdés, elkerüli-e a repülőgyártó óriáscég a földbe csapódást
Már a csődvédelem lehetősége is felmerült az egykor szebb napokat látott Boeingnél. Kérdés, miképpen képes visszanyerni a megrendelők bizalmát az évek óta veszteséges amerikai repülőgépgyár.
Orbán Viktor egy színjáték szereplője lett a grúziai magánmisszióval
Mintha szándékosan hergelné az EU vezető politikusait Orbán Viktor azzal, hogy az unió soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnökeként úgy utazott Grúziába, hogy nincs felhatalmazása arra, hogy külpolitikai kérdésekben képviselje a 27-eket.
A nyitott határokat ellenző Elon Musk illegális munkavállalóként kezdett az USA-ban
Hamar elfelejtette saját múltját Elon Musk, a világ leggazdagabb üzletembere. A Tesla, az X-re átkeresztelt Twitter és SpaceX vállalatok révén ismertté vált dél-afrikai származású Muskról a The Washington Post kiderítette, sok millió társához hasonlóan ő is illegális munkavállalóként jelent meg az USA-ban. Musk egyelőre nem hajlandó megszólalni az ügyben.
Emberölés miatt ítélnek el egy nőt, aki becipzározta barátját egy bőröndbe
Egy floridai esküdtszék emberölés vádjában bűnösnek találta Sarah Boone-t, aki négy évvel ezelőtt bőröndbe zárta barátját, s hagyta őt megfulladni. Az ítéletet december 2-án hirdetik ki.
Teherautó hajtott egy izraeli buszmegállóba, sok a sérült
Mintegy negyven ember sebesült meg a Tel-Aviv közelében lévő Glilot városában, ahol egy teherautó valószínűleg szándékosan behajtott egy buszállomáson várakozó emberek közé.
Irán elismerte, károkat okozott az izraeli légicsapás
Először nyilatkozott nyilvánosan az országát ért izraeli légicsapások óta Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah. Közölte: Izrael hétvégi, Irán elleni támadását „nem szabad sem eltúlozni, sem lekicsinyelni”. Ugyanakkor nem szólított fel megtorlásra.
Újabb légitámadások értek több ukrán várost
Az orosz légierő vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát, a legtöbb pilóta nélküli eszközt Odessza és Kijev felé indították. Közben tovább nőtt a Dnyipro város elleni orosz támadás polgárai áldozatainak a száma.