M. László Ferenc

Nagyon szereti a Nyerges-közeli rádiókat a Szerencsejáték Zrt.

A kormányzati kampánypénzek és állami cégek rádiós reklámköltéseinek közel fele a fideszesként elkönyvelt nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt rádiójához, a Class FM-hez folyik be már a második éve. A legnagyobb állami reklámozó, a Szerencsejáték Zrt. rádiós reklámkiadásainak 82 százalékát, 580 millió forintot költött tavaly a Danubius egykori frekvenciáján sugárzó rádióra. Közben a vetélytárs, a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus tulajdonába került Neo FM nagy bajban van, ha nem rendezi a díjtartozásait a Médiatanács felé, napokon belül lekapcsolhatják. A Sláger utódja idén egyetlen fillér állami reklámpénzt nem kapott. Közben a médiahatóság teljesen átírta a 2009-ben politikai botrányok közepette készült szerződést a két rádióval, jelentősen csökkentve a fizetendő éves díjukat.

Kövért is felhasználja a ravasz Ponta

Ion Iliescu és Adrian Nastase támogatásával jutott el a hatalom csúcsára a Kövér Lászlóval és Orbán Viktorral az utóbbi hetekben szócsatákat vivő szociáldemokrata román miniszterelnök. A ravasz taktikus hírében álló, a fő vetélytársát még a pártból is kiszorító Victor Pontának kapóra jött a Nyirő-ügy: a magyar kártya kijátszásával próbálja elterelni a figyelmet a gazdasági nehézségekről. A hetekben bejelentett tervei szerint a magyarok sem kulturális autonómiát, sem székely régiót nem kapnának.

A trianonozás "a rendszerváltás sikertelenségének szimbóluma"

Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? Külhoni gyorstalpaló a témát kutató olasz-magyar történésszel, Stefano Bottonival.

Az utca Török Gábora a képviselők kulisszatitkairól

Ki a legnagylelkűbb parlamenti képviselő? Észreveszi-e az utca emberét Rogán Antal? Mennyit dolgoznak a választott politikusaink? Mit gondolnak a kormánypártiak a hajléktalanüldözésről? A legbeavatottabbat, a parlamenti irodaház mellett Fedél Nélkült áruló Sütő Kálmánt, az utca Török Gáborát kérdeztük a politikusaink kulisszatitkairól. És végül arra is fény derül, hogyan került egy volt SZDSZ-es alapember, Kuncze Gábor egykori híve az utcára.

Összeállt Lázár csapata: ők hajtják végre Orbán akaratát

Összeállt Lázár János régi-új stábja a Miniszterelnökségen. Az államtitkár hét helyettesével kell, hogy sikerre vigye a „politikai kormányzást”, és felpörgesse a kormányzati döntéshozatalt. Úgy tudjuk, a volt frakcióvezető stábjának nagy részét magával vitte a kormányba. Információink szerint teljesül Lázár másik vágya is: megkaphatja a polgári titkosszolgálatok egyik szervezetét, átveheti a Külügyminisztériumhoz tartozó külföldi hírszerzést.

Eliade és a többiek: mit kell tudni Nyirő "román megfelelőiről"?

Jelentős vitát váltott ki Romániában a nyilas kormány mellett a háború végéig kitartó Nyirő József újratemetése, mire a székelyföldi megemlékezés szervezésében részt vállaló házelnök, Kövér László felemlegette, hogy a nemzetközi hírű román íróknak is van elszámolnivalójuk. Csakhogy a vasgárdista román értelmiségiek szerepéről évtizedek óta nagy vita folyik és Románia egyelőre nem akarja állami pompával újratemetni őket, ráadásul szigorú törvényekkel büntetik a fajgyűlölő szervezetek létrehozását. Megnéztük, mit lehet tudni Nyirő román megfelelőiről.

Betelt a pohár a Fideszben: már Meggyes is kiegyezne Esztergomban

Másfél éves háborúskodásnak vethet véget a volt esztergomi polgármester, ha beváltja múlt heti ígéretét, és kiegyezik sokat bírált utódjával, Tétényi Évával. Meggyes Tamás a hvg.hu-nak azt mondta, már nincsenek polgármesteri ambíciói, sem politikai céljai, a város érdeke szerinte az, hogy a szemben álló felek megtalálják a közös nevezőt. A fideszes politikus időközben pártjában és a városban is elszigetelődött: eldőlt, hogy a 2014-es választásokon már nem őt indítják Esztergomban, a volt polgármesterhez lojális városi frakció pedig tehetetlenül szemléli, ahogy az állam inkasszózza az önkormányzat pénzét.

Miről ismerszik meg a kommunista vezető? - Ezen rágódik a kormány

Továbbra sem talál fogást a kormány a kommunista rendszer besúgóin és politikusain. Bár az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe belefoglalták, hogy az MSZP osztozik a pártállami rendszer minden felelősségében, a kabinet a kitűzött határidőig nem készítette el a felelősségre vonást és nyilvánosságra hozatalt biztosító törvénycsomagot. A hvg.hu úgy értesült, vita van arról, kikre vonatkoztatható a frissen bevezetendő „kommunista hatalmat birtokló személy” fogalma.

Megkötné a bizonytalan választók kezét a Fidesz

A párt indoklása szerint a felelőtlen ígérgetésnek, a populizmusnak akar véget vetni az a Fidesz vezetőségében felvetődött ötlet, amely arra kötelezné a választókat, hogy egy-két hónappal a szavazás előtt tegyék nyilvánvalóvá voksolási szándékukat. Ha mégsem veszik nyilvántartásba magukat, nem szavazhatnak. Bár az elképzelésről még nem született döntés, információink szerint a párt elnökségéből többen támogatják, és Orbán Viktor sem ellenzi. Mind a 2002-es, mind a 2006-os választásokat az utolsó percig bizonytalankodók döntötték el.

Elbukhat Pintér a titkosszolgálatokért folyó fideszes háborúban

Nem vállalt újabb nyilvános vitát a titkosszolgálatok átalakításáról a nemzetbiztonságot is felügyelő Pintér Sándor. A belügyminiszter kedden a parlamentben elismerte, hogy a kabineten belüli egyeztetéseken fennakadt az új törvény tervezete, így legfeljebb ősszel kerülhet a képviselők elé. Pintérnek nem ez az első veresége; a hvg.hu úgy tudja, a kormányon és a Fideszen belül sokan elégedetlenek a jelenlegi felállással, a belügyminiszter viszont ragaszkodik a pozíciójához.

Hiába akarná a kormány, az AB nem szakít Sólyommal

Megválaszolta az Alkotmánybíróság a kormány februárban hozzá intézett kérdését: az Országgyűlés az Európai Unió stabilitási paktumát csak kétharmados többséggel ratifikálhatja. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy az elmúlt 22 évben megszületett precedensértékű határozatok az új alkotmány életbe lépése után is érvényesek, így azok is, amelyek a konkrét jogi szövegtől elrugaszkodva keletkeztek Sólyom László elnöksége idején.

Orbán figyelmetlensége miatt csúszik a kormányátalakítás

A kabineten belüli feszültségek és nézeteltérések lassítják a tervezett kormányátalakítást, pedig Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt le akarta zárni a hivatalokat bizonytalanságban tartó, a munkát bénító átszervezést. Az átalakításnak betett Schmitt Pál váratlan lemondása és az államfőjelölés körüli huzavona is, ami felkészületlenül érte a miniszerelnök-pártelnököt. Orbán a politikai kormányzást erőlteti, mert úgy látja, hogy a ciklus feléhez közeledve kicsúsznak az időből és még rengeteg teendő vár a kabinetre.

Orbán egykori lelkésze és feltétlen híve örökli a legnagyobb minisztériumot

Feltétlen híve Orbán Viktornak, konfliktuskerülő politikus, aki régóta pályázik a miniszteri székre. Pedig néhány évvel ezelőtt még a tibetiek jogaiért küzdött, szembeszállt az egyháza MIÉP-es szárnyával, követelte az ügynökmúlt feltárását, harcolt a pártállami rendszer lebontásáért és azt hangoztatta, hogy a magyaroknak „nem fáj” eléggé a romák kiszolgáltatottsága. Balog Zoltán fordulatokban gazdag pályaképe.

Orbán kvázi-miniszterelnökké emelné Lázár Jánost

Nehéz döntés előtt áll Lázár János, akinek arról kell határoznia, hogy elfogadja-e a második legfőbb posztot Orbán Viktor mellett. Ha igent mond, elveszítheti jelenlegi önállóságát, ha azonban ellenáll a miniszterelnök hívásának, megrendülhet a pozíciója a Fidesz-frakció élén. Információink szerint jelenleg is folyik az egyeztetés arról, hogy Lázár milyen feltételekkel venné át a Miniszterelnökség irányítását, ahol a kormányzati munkába bekapcsolódott Századvéggel és Orbán bizalmasaival kellene megküzdenie mozgásterének bővítéséért.

Hónapok óta győzködték Ádert a Schmitt bukására készülő fideszesek

Már nem sokkal Schmitt Pál plágiumbotrányának kirobbanása után kijutottak a Brüsszelben élő Áder Jánoshoz olyan hírek, hogy a párt vezetésében néhányan az ő jelölését tekintik a B tervnek arra az esetre, ha a köztársasági elnök belebukna a kisdoktorija ügyébe. A Fidesz európai parlamenti képviselője sokáig eltartotta magától a felkérést, mert úgy látta, hogy pártpolitikusként nem tudná helyreállítani az államfői intézmény tekintélyét. Végül Kövér László győzte meg telefonon, hogy térjen haza. Áder jelölésének története.

Újabb pofon az Alkotmánybíróságnak a kormánytól

A kedd este beterjesztett jegybanktörvény-módosító mellett Matolcsy György a kormány nevében átírná a januárban hatályba lépett, tavaly húsvétkor elfogadott új alkotmány is. Erre azért van szükség, mert az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalták bele tavaly decemberben azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az összevonását. Most ezt a passzust törölnék, de az alaptörvény kapna egy újabb cikkelyt, amely tovább korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit is.

Nehéz három nap elé néz a Fidesz

A nagyobbik kormánypártnak a hétfői parlamenti ülésig kell lezárnia a képviselői fizetésekről és az összeférhetetlenségről a KDNP-vel kirobbant vitáját, és meg kell találnia azt az államfőjelöltet, aki mindkét párt támogatását megkaphatja. A kereszténydemokraták - miközben továbbra is ragaszkodnak a vitatott törvényről kialakult álláspontjukhoz - csütörtökön jelezték, örülnének, ha Surján László neve is bekerülne az államfőjelöltek nevét tartalmazó kalapba.

Vérvád: a belső levelezőlistán estek egymásnak a jobbikosok

Újra egymásnak estek a Jobbik parlamenti frakciójának mérsékeltebb és radikálisabb tagjai Baráth Zsolt botrányos parlamenti felszólalása miatt, amit egyes képviselők szerint a frakciótagokra nehezedő teljesítménykényszer miatt vállalhatott be. Többen attól tartanak, nyíltan antiszemita, vérvádas beszéde miatt a párt már soha nem lesz szalonképes, így 2014-ben nem jutnak bársonyszékhez.

Milliókat bukhatnak a kormánypárti képviselők Kövérék terve miatt

Súlyos milliókról kellene lemondaniuk a tervezett új szabályok szerint azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik a parlamenti tevékenységük mellett is vállalnak munkát. A kedden "fellázadt" KDNP továbbra is ellenzi a teljes állású képviselőség bevezetését, mellyel a kereszténydemokraták szerint fontos szakmák képviselői esnének ki a parlamentből. A KDNP frakciójának közel fele elvérezne 2014-ben. A Fidesz javasolta szabályok a Jobbik segítségével vették az akadályt, ám kétséges, hogy a végszavazáson is beáll-e majd a tervezet mögé az ellenzéki párt.

Kormányt is buktathat Schmitt utódja - mit tesz majd az új elnök?

Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.

1 ... 12 13 14 15 16 ... 19