A magyar válogatott és az RB Leipzig kapusa 40 hátrányos helyzetű gyerek révfülöpi táboroztatását finanszírozta. Az Igazgyöngy Alapítvány egy hetes programján arra is volt mód, hogy találkozzon a kis rajongóival, sőt kapura is rúghattak neki a gyerekek. Videóriportunkból az is kiderül, kapott-e gólt.
A 2011-es, kultfilmmé vált A vizsga folytatásában egy sor kiváló színész mutatja be a 60-as évek sötét oldalát. A játszma fókuszában ezúttal kevésbé a rendszer áll, mint inkább a személyes viszonyok, amelyek persze ugyanúgy rohadnak, mint a rendszer.
Viharos sebességgel terjed a tinédzserek, sőt már az általános iskolások között is „a dohányzás legújabb generációjaként” reklámozott, eldobható elektromos cigaretta, az Elf Bar, de a közbeszédben alig-alig van szó róla. A termék forgalmazása Magyarországon tilos, de a neten bárki meg tudja rendelni, és igazából még csak az életkorát sem kell bizonygatnia. Hogy mennyire káros, azt még nem pontosan tudjuk, de vannak aggasztó hírek.
Most megjelent, sajátos „beszéltető könyvben” mesél egykori pályatársairól, a magyar színháztörténetről, a Heti Hetesről, Rodolfóról, Hofiról és még sok minden másról Gálvölgyi János, aki szerint a választások után végre eljött a megbékélés, hiszen mindenki fideszes lett az országban, továbbá parancsra kigyógyulunk az influenzából a belügyminiszter vezetésével. Elárulja azt is, mi a szép az öregkorban. Interjú.
„Ne tanítsunk, hanem segítsünk tanulni! Ne kizárólag tantárgyakban gondolkodjunk!” – vallja a hamarosan új épületszárnyat kapó Lauder Gimnázium igazgatója, Horányi Gábor. Az iskola mostani bővítésének nem az az indoka, hogy még több tanulót tudjanak befogadni, hanem az, hogy felkészüljenek a 21. századnak megfelelő oktatásra.
Lehet vitatkozni azon, hogy hol csúszik félre A besúgóban a történelmi hitelesség, de inkább a dramaturgiai megbicsaklások zavarók a magyar sorozatban, amelyről most mindenki beszél. A hvg.hu Kult rovata tartja magát ahhoz, hogy a rendszerváltás előtti időszakot feldolgozó sorozat teljesítette a feladatát: jó korrajz lett egy felnövéstörténettel a szíve közepén.
Hétfőtől látogatható a Liget-projekt legújabb épülete. Az új múzeum monumentálisra sikerült, ez a jó és rossz tulajdonsága is. Felmásztunk a kilátóként is funkcionáló, a Parlamentnél is nagyobb épület tetejére, de leszálltunk a föld alá, a kiállítótérbe is.
Egyelőre nem tudni arról, hogy a közoktatásban bármi nagyobb változást tervezne Orbán Viktor, de ha mégis, akkor Pintér Sándor a hozzá most átkerült területen ezt rendészeti feladatként vezényelné le, semmilyen innovációt, kibeszélést nem tűrve – így érzékelik a fejleményeket az érintettek.
Bárhol jobb lesz, mint Kásler alatt volt – legfeljebb ezzel nyugtathatják magukat a humánszférában dolgozók, akik napokon belül a rendőrminiszter felügyelete alá kerülnek. Az egészségügyben abban bíznak, a belügyminiszter elég erős ahhoz, hogy a területen jó irányba forduljanak a dolgok.
A minisztérium változik, a köznevelésért felelős államtitkár személye marad. Rétvári Bence miniszterhelyettes lesz. Pintér Sándort hallgatta meg az Országgyűlés Kulturális bizottsága.
Robotzenekar dirigenseként hadonászhatunk, megszólaltathatunk egy Themerint, hangzó golyópályát is építhetünk. Újabb különleges interaktív kiállítótérrel, egy „zenei Csodák Palotájával” gazdagodik a Magyar Zene Háza.
Igazi békeidős darabnak készült, de közbeszólt a történelem: a Katona József Színház legújabb, Moszkva–Peking Transzszimfónia című bemutatója a háború miatt az utolsó pillanatban nyerte csak el a végső formáját. „A realitásban indulunk, de utána valahogy az egész színdarab megőrül, mint ahogy a világ is. Őskáosz lesz: valahogy minden inog, minden mozog, a viszonyítási pontok eltűnnek” – foglalja össze a dokumentum-abszurdot az egyik főszereplő, Pelsőczy Réka. Vele, és a darab írójával, Kárpáti Péterrel beszélgettünk egy héttel a szombati premier előtt.
A versenyistállónak vagy elitgimnáziumnak nevezett intézményekbe az intellektuális közeg miatt felemelő érzés járni, de azokban sokszor egészségtelen versenyszellem uralkodik, ami nem mindenkinek tesz jót, sok diákot kifejezetten stresszel és meg is betegít. Ráadásul ezek az intézmények sem mentesek az abuzív tanároktól. Kinek való? Lehet-e bulizni? Újrakezdené-e az adott gimiben? Egykori elitiskolás diákokat kérdeztünk a tapasztalataikról.
„Ééén vagyok a kis tehééén, ülök a fa tetejééén” – az eredetileg gyerekeknek készült és vicces animációt kapott dal sikere hozta létre, mintegy véletlenül a zenakart húsz éve. A Kistehén április végén, túl a Szájbergyerek elsöprő sikerén, a Jó csávó a Markó, az Ezt is elviszem magammal című dalokon, európai és amerikai turnékon, stílusváltásokon, nyolc albumon, pénteken a Budapest Parkban végleg elbúcsúzik a rajongóktól. Interjú Kollár-Klemencz László zenekarvezetővel.
A meztelen felsőtestű, szuggesztív Iggy Pop nélkül nem született volna meg a punk: miközben mesterművek és tökéletlen lemezek váltották egymást, a műfaj „keresztapja” egyik függőségből esett a másikba, hogy aztán 75 éves korára még mindig friss, de valahogy nyugodtabban őrült alkotóként ünnepelhessük.
Betegsége, a járvány miatti karantén, és amiatt, hogy mára időnként persona non grata a legtöbb médiafelületen, időnként arra gondol, hogy búcsút mondjon a pályának. Ennek ellenére ősszel nagy Aréna-koncertre készül és továbbra is abban bízik, hogy „Lesz még Magyar Köztársaság”, még ha ez szerinte most időben kissé ki is tolódott. Interjú Bródy Jánossal.
Ha Bödőcs Tiborral válaszolnánk, akkor azért, mert a humor az maga a humanizmus. Azt is régen tudjuk, hogy ez lehet a leggyilkosabb fegyver egy humortalan, cinikus és agresszív rendszerrel szemben. A NER gőzhengere ellen komolyan küzdeni embert próbáló, de az intézkedéseket, az új arisztokráciát ki lehetett röhögni. Megnéztük, ez hogyan sikerült az elmúlt 12 évben.
Ördög és pokol, szentek és gyarló emberek, tudósítás a sötét középkor végnapjairól. Szombattól várja a látogatóit a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlat.
Alföldi Róbert mindent megtesz, hogy a Network emlékezetes színházi élmény maradjon, de a nagy költségvetéssel, mindenféle multimédiás megoldással felturbózott, a média gyilkos világáról szóló darab összességében csalódás volt. Nem működik a „film a színházban” megoldás, és nem érvényes a „fő bűnös a tévé” állítás a 21. században.
A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok, számukra értelmezhetetlen, de nem kikerülhető kampányüzenet, és ők is átvehetik a választások után a szüleik esetleges szorongását, félelmeit. Szél Dávid pszichológus úgy véli, legfontosabb számukra a folytonosság és a biztonság – szülőként erre kell törekednünk, és ehhez sokat kell beszélgetni velük.
