„Vesszen Hannibál! Vesszen Nyúl!” – a feltüzelt tömeg Fábri-filmből ismerős skandálása ezúttal az Átrium Színházban hangzik fel. A Mucsi Zoltán által megformált Nyúl Béla tanár úr most is óhatatlanul elbukik, mint ahogy elbukik vele a józan ész is.
A kormány a legjobb gimnáziumok diákjainak eredményeire szokott mutogatni, amikor a közoktatás minőségét kérik rajta számon. Most épp ezek az intézmények tiltakoznak a leghangosabban, miközben a pintéri retorzió miatt az eddigi működésük került veszélybe.
Népmesei hős a hétkerből, a neonfény-giccses popkultúra legfénylőbb csillaga, zenei őstehetség, kicsapongó életű celeb, sötét ügyekbe keveredő, tragikus figura – ez mind Zámbó Jimmy, és úgy tűnik, a róla szóló sorozat megpróbálja ezeket a szálakat mind fel is fejteni. Meglátjuk, hogy sikerül-e, az első rész bizakodásra ad okot.
A jogi pályáról egyebek közt azért tanácsolták el, mert már egyetemistaként túl ismert volt. Az igazságérzete azonban ma is megvan, keserűen tapasztalja, hogy ma bunkónak lenni menő, hogy értelmetlen háború folyik a szomszédban, vagy hogy „ismert erdei körök” szerint kitiltották a közmédiából. Pont 60 éve kezdte a pályát, ezt egy különleges albummal ünnepli, amelynek címe és üzenete is: Te szeress legalább. Interjú.
Egy új uniós jelentés adatokkal bizonyítja a magyar oktatás teljes kudarcát: az iskolai eredmények romlanak, az oktatásra fordított állami pénz kevés, egyre többen hullanak ki idő előtt a rendszerből, és kevés a képzett fiatal.
A lassan végletesen szegregált magyar iskolarendszer radikális újragondolásra szorul – véli Lénárd Sándor, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet egyetemi docense, aki szerint a pedagógusképzés nem érhet véget a diploma megszerzéssel.
Tizenhárom állomásos turnén vett részt Ázsiában a miskolci Bohemian Betyars zenekar, amelynek ez már a negyedik távol-keleti kiruccanása volt. A fesztiválokon, klubokban fel-feltűnnek magyar zászlók is, sőt egy koreai rajongó egészen Debrecenig utazott, hogy lássa a kint megismert magyar kedvenceit.
Néhány héttel azelőtt, hogy Ronaldóék megkezdik a küzdelmet a világbajnoki címért, Katarban rendeztek egy másik futball-vb-t is, amelyen részt vett a magyar csapat is. Az Utcagyerekek Világbajnokságán nem sikerült ugyan a nyolc közé jutnunk, de a fiúk óriási élményekkel tértek haza.
Az egymilliós követőtáborral rendelkező influenszer szomorúan üres élete; egy leszbikus szerelem a koncentrációs táborban; az írni-olvasni nem tudó iraki menekült, aki magyar állampolgár szeretne lenni és a szlovák oknyomozó újságíró meggyilkolásának története – felforgató, mélyen elgondolkodtató és helyenként csodálatos filmekkel érkezik a kedden induló Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. Íme kilenc film a programból, amit szerintünk kár lenne kihagyni.
November 5-én ünnepelte a 90. születésnapját Vitray Tamás, akinek neve összeforrott a magyar televíziózással, csak az MTV archívumában 4000 műsor mellett áll a neve, köztük olyan műfajteremtő adások mellett is, mint az Ötszemközt, a Csak ülök és mesélek vagy a Telefere. Számos magyar sportsikerhez tapad mindannyiunk fejében az ő hangja, gondoljunk csak a „Gyere Egérke, gyere kicsi lány!” lelkendezésére vagy másik 45 (!) olimpiai aranyérem közvetítésére. Ma kis óbudai lakásában él, ott beszélgettünk.
Másfél évig titkolták a 2020-as magyar ifjúságkutatás adatait, így csak most derült ki, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézethez köthető Társadalomkutató nevű műhely gyorselemzésében jócskán torzított, így végül a kormányra nézve kedvezőbb képet mutatott be. Ezt rajzolta át húsz társadalomtudós, aki átbogarászta a végül mégiscsak nyilvánossá tett adatokat.
Szentek, koponyák, megnyújtott alakok. A krétai festő utazásait és egyben – az ikonoktól a szürreális látomásokig ívelő – művészi fejlődését is bemutatja a Szépművészeti Múzeum nagyszabású, februárig nyitva tartó El Greco-tárlata.
Filmet szeretett volna készíteni Gárdos Péter Semmelweis Ignácról, de a filmbizottság a kezdeti biztatás után valamiért elkaszálta a forgatókönyvét, és egy hirtelen feltűnt másikat – Lajos Tamás és Koltai Lajos tervét – ítélt támogatásra méltónak. Az anyák megmentőjének történetét utóbbiak vitték tehát filmre, Gárdos viszont átdolgozta regénnyé a saját változatát. Hogy halt meg a legendás orvos? Érdemes-e zseninek lenni Magyarországon? Hogyan válik az orvos gyerekkori barátjából a legnagyobb ellensége? Interjú.
Leginkább a rendszerváltás miniszterelnökének állít szobrot a Magyarországot a jövő évi Oscar-versenyen képviselő Blokád, amely közel sem annyira aktuálpolitikai kurzusfilm, mint az Elkxrtuk, de azért egyértelműen rámutat, hogy az alkotók szerint ki volt a fő hunyó 1990 őszén.
Vegyük észre, ha netán boldogok vagyunk, és ne küzdjünk ellene – üzeni Ol Parker filmje, a Beugró a paradicsomba. Két főszereplője durván leveszi a lábáról az embert, ezért nagyon is élvezhető ez az Indonéziába repítő romantikus komédia. De sajnos a kettős jutalomjáték önmagában még nem elég a másfél órás kalandhoz.
November 12-én az Arénában ad életműkoncertet Bródy János, mint mondja, úgy készül, hogy lehet, ez lesz számára az utolsó. Hamarosan bemutatnak egy sajátos portréfilmet is a 76 éves, „rezignált nyuggerről”, aki új dalokat viszont nem ír, mint mondja, amiket most gondol a világról – a háborúról, a tanárok helyzetéről, a magyar demokráciáról –, nem dalba valók. Interjúnkban viszont elmondja.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Az ország legjobb gimnáziumai között tartják számon a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot, ahol idén úgy indult a tanév, hogy az épületen még javában felújítások zajlottak, most épp tető sincs az épületen. A nagy esőzések ellen a fólia nem volt megoldás, hétfőre a falakból, a konnektorokból is folyt a víz, a gyerekeket azonnal haza kellett küldeni. A pedagógusok már augusztusban kérvényezték, hogy áttérhessenek digitális távoktatásra, de ezt egyelőre nem engedélyezik a gimnáziumnak. Az igazgató már elhasználta saját hatáskörében elrendelhető szabadnapkeretét, ma is a penészes, vizes, építési területnek számító épületben tanult több száz diák – már akiket a szüleik elengedték.
Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára? Biztosan jó-e a folyamatos multitasking? Van-e pozitív hatása a gyerekekre a videójátékoknak? Interjú.