Tatárok mentek, zsidók jöttek

A budai zsidókat IV.Béla király hívta Budára Ausztria területéről a tatárjárást követően. A mohácsi vész után a zsidó közösség úgy döntött, hogy behódol a törököknek: még a város kulcsait is ünnepélyesen átnyújtották a szultánnak. Szulejmán a budai zsidó közösség jelentős részét áttelepítette az Oszmán Birodalom más területeire, ahol a budai zsidók megőrizték identitásukat, budai szokásaikat.

Buda 1541-es török megszállása után a birodalom más városaiból telepítettek ide zsidókat, azonban a közösség a 13. század folyamán csak lassan gyarapodott. Valószínűleg ekkor települt vissza néhány, 1526-ban elköltöztetett zsidó család is. Kis létszáma ellenére a budai zsidó közösség élt és virult: jelentős gazdasági erővel rendelkezett, és továbbra is önként és nagy öntudattal állt a törökök mellett, hiszen a keresztény Európában számtalanszor megalázták, elnyomták, üldözték őket.

Fazekas István

A budai zsidók szabadon gyakorolhatták mesterségüket, mert az Oszmán Birodalom jelentős hasznot húzott belőlük: adót fizettek és pénzügyileg is támogatták a szultánokat. A törököktől bérbe vették a vámokat, a réveket és a pénzváltóhelyeket. A budai zsidók részt vettek a nemzetközi kereskedelemben is. Például Bécsből Budán keresztül vittek Isztambulba posztót és vásznat, a Török Birodalomból pedig gyapotot és színes fonalat szállítottak nyugatra.

A budai zsidók között a kereskedők mellett voltak mesteremberek, orvosok és mészárosok is. Egyesületeket is működtettek, többek között jótékonysági, temetkezési és betegápoló egyletet, illetve tanulóköröket tartottak fenn. A régészeti feltárások szerint három zsinagógát is építettek. Azonban Buda visszafoglalásával véget ért a budai zsidó közösség virágzása. A várat ostromló katonák gyakorlatilag az utolsó szálig lemészárolták a helyi zsidókat.

Megtisztulás a vár alatt

A Képes krónika már említi, hogy a 13. században közvetlenül a mai Fehérvári kapu mellett állt valamikor egy zsinagóga és egy mikve. A Budavári Palota 15 évvel ezelőtt véget ért nagyszabású feltárása során megtalálták a zsinagógát, amit a dokumentáció után visszatemettek, mivel napjainkban a Honvéd Főparancsnokság előtti utcaszakasz húzódik felette.

Ugyanakkor a nagyszabású középkori ásatás során a Budavári Palota északi falától a Dísz tér déli oldaláig terjedő településrész pincéit a munkálatok alatt viszonylagos épségben sikerült feltárni. A most megnyíló, feltárt és felújított pincerendszer egyik legrégebbi része a kicsiny, mindössze 2-3 négyzetméteres helyiség, a mikve.

Fazekas István

A feltárás, majd az azt követő felújítás eredményeként ma újra tiszta és természetes eredetű víz található a szinte teljes épségében megmaradt rituális zsidó fürdőben. Ez azért is különleges, mert a zsidó hagyomány szerint a mikvének természetes víznek kell lennie.

Tiszta testben, tiszta lélek

Már a Tórában szerepel az alámerülés, a víz általi megtisztulás. A Tórából kiolvasható, hogy a megtisztulás egyszerre szolgált rituális és higiéniai célokat. Az ókori Izraelben eső- vagy forrásvízzel feltöltött ciszternákat használtak a testi, lelki megtisztuláshoz. A babilóniai fogságot követően, görög mintára a zsidók körében is elterjedt a nyilvános fürdők használata. Ugyanakkor megőrizték a természetes vizeket is. Lényegében ebből alakult ki a mikve, a klasszikus rituális fürdő, amely használatának feltételei évezredek óta változatlanok.

A Talmud nagyfokú részletességgel írja le, hogy a zsidó hitű nőknek havonta egyszer hogyan kell benne rituális fürdőt venniük. Mikvébe azonban csak azok a zsidó nők járhatnak, akiknek zsidó a férjük. A zsidó nők először az esküvőjük előtt, majd minden hónapban a menstruációjuk utolsó napjától számított hetedik napon merítkeznek meg benne. A vallásos pároknál a menstruáció alatt, és az utána lévő hét napon, amíg az asszony nem merült el szabályszerűen a mikvében, tilos a házasélet.

A zsidó asszonynak a mikvébe lépés előtt alaposan meg kell tisztálkodnia. Az első megmerítkezés után elmond egy áldást, majd újból alámerül. Ezt egy felügyelő asszony „ellenőrzi”, aki arra hivatott, hogy megfigyelje, valóban mindenhol ellepte-e a nőt a víz. Rendkívül fontos, hogy a víz a női test minden egyes porcikáját érintse, éa ha ezt bármiféle anyag legparányibb részecskéje megakadályozza, az alámerülés érvénytelen.

A mikvét a zsidó férfiak spirituális megtisztulásukra használták addigi bűneiktől, illetve itt tisztították meg a keresztényektől vásárolt használati tárgyaikat, valamint a kóser konyha eszközeit. A Talmud szerint minden víznek az Édentől eredő ősi folyó a forrása, s aki a mikvébe merül, „helyreállítja kapcsolatát az Édennel”. A férfiaknak külön mikvéjük van és a vallásosak minden pénteken elmennek most is.

Fazekas István

A mikvét ma már szinte kizárólag csak az ortodox zsidók használják ténylegesen, nekik viszont hitéletük egyik főeleme, létesítése még a zsinagógánál is előbbre való. A többi zsidó irányzat csak elvétve, vagy jelképesen hajt végre rituális fürdést és azt sem feltétlenül egy mikvében.

A hagyományok szerint egy újonnan letelepült zsidó közösség előbb épít mikvét, mint zsinagógát. Budán is a mikve épült meg először, és csak utána a zsinagóga. – A Budai Vár mikvéjében azonban senki sem fog fürdeni, helyette tárlatvezetés keretében kulturális, történelmi örökségként fogjuk megtekinteni.

A teljes egészében feltárt és felújított pincerendszert, benne a rituális zsidó fürdővel bemutató tárlatvezetésekre a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft-nél a [email protected] e-mail címen lehet jelentkezni. A tárlatvezetések hétfő délután indulnak. További információkat a Várkert Bazár honlapján talál.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!