Salman Rushdie, az indiai születésű brit író – számos népszerű mű, többek között a Sálímár bohóc, a Mór utolsó sóhaja és a Firenzei varázslónő – szerzője szeptember 15-én írta első Twitter-bejegyzését. Azóta rákattant a csiripelésre, három hét alatt 500 bejegyzést írt. Megjelenése után öt nappal 16 ezer követője volt, ma már több mint 65 ezren lesik, mit oszt meg a felhasználókkal.

Pedig a csiripelés nehezen indult az író számára, mert valaki bitorolta a nevét, így ő csak SalmanRushdie1 néven posztolhatta bejegyzéseit – írta internetes oldalán a The Wall Street Journal. Mivel az ál-Rusdie nem tudta igazolni kilétét, törölték az accountját, és az író immár valódi nevén, SalmanRushdie-ként léphetett akcióba.

Rushdie 2007. novemberében didikálta Sálímár bohóc című könyvét Budapesten

Stiller Ákos

Meg is tette, ám első bejegyzései alaposan felkavarták a kedélyeket. Megosztotta többek között egy hozzászóló véleményét, aki egyetértett Troy-Davis kivégzésével. (Ahogy arról korábban írtunk, a 42 éves fekete férfit, Troy Davist méreginjekcióval végezték ki a Georgia állambeli Jacksonban szeptember 21-én egy 22 évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságért.)

Október 7-én, egy nappal Steve Jobs, az Apple társalapítójának halála után Rushdie a következőket tweetelte: „Putyin ma 59 és él. Steve Jobs 56 évesen meghalt. Igazságtalan a világ.” Ugyanakkor aznap megemlékezett az öt éve meggyilkolt újságírónő, Anna Politkovszkaja haláláról. „Gyászoljuk őt” – írta Rushdie.

Rushdie többek között azt is megosztotta a nagyvilággal, hogy az ausztrál énekesnővel, Kylie Minogue-gal Scrabble-özik, és szerencsét kívánt egykori (negyedik) feleségének, Padma Lakshmi színésznőnek az Emmy-díjátadóhoz. (Laksmi a Top Chef című tévésorozat szereplője). Október 3-án pedig édesapjára, Anis Ahmed Rushdie-ra emlékezett: „Ma lenne 101 éves. Ahogy öregszem, rájövök, mennyi mindent tanított nekem”.

Érdekesek Rushdie nyilvános megosztásai az ellene meghirdetett fatva fényében is. Sátáni versek című művével kivívta az iráni iszlám vezetés haragját: 1989-ben Khomeini ajatolláh utasítására felszólították a világban élő mohamedánokat, hogy öljék meg az írót. Akkor 500 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére, amit 1998 októberében 2,8 millió dollárra emeltek. 1998-ban Mohammed Hatami akkori iráni elnök bejelentette, hogy a Rushdie-ügyet végérvényesen lezárták. A szerző halálos ítélete ennek ellenére azóta is érvényben van, de – ahogy erről Rushdie egy tavalyi emberi jogokról és szabadságról szóló fórumon beszélt – a mindennapi életére már nincs hatással az ügy.