Még július közepén tett feljelentést a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Export-Import Bank Zrt. átvilágítása során feltárt adatok alapján – emlékeztet közleményében a rendőrség.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárást az ügyben.
A nyomozók bizonyítékokat gyűjtenek be: augusztus 31-én több ezer oldalnyi iratanyagot foglaltak le a minisztériumtól. Ezek a belső vizsgálat során beszerzett iratok, amik a feljelentett cselekmények vizsgálatához szolgáltatnak további adatokat.
A feljelentésről Magyar Péter miniszterelnök számolt be július 23-án. A kormányfő tájékoztatása szerint 4, összesen 1000 milliárd forintos ügyben tettek feljelentést. „Mind a négy ügy az Eximbank tevékenységét érinti” – árulta el a kormányfő. Az állami tulajdonú, a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatására hivatott intézmény Magyar szerint „több esetben finoman szólva gyanús körülmények között helyezett ki gyanús összegeket”.
- Az első feljelentés egy 59 milliárd forintos ügyletet érint, amely a Tiborcz Istvánhoz kapcsolódó egykori Sofitel-szálloda helyére tervezett luxushotelt érinti.
- A második ügy a Szíjj László-féle Duna Aszfalt afrikai projektje, amelyet az Eximbank a Magyar Fejlesztési Bankkal összesen 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozással támogatott. A kormányfő bejelentése után a Duna Aszfalt közölte: visszafizeti a kapott hiteleket, egész pontosan kezdeményezte a finanszírozást biztosító kötvények önkéntes visszaváltását.
- A harmadik ügyben egy 576 milliárdos hitelkihelyezés miatt tett feljelentést a minisztérium. A hitelt az egyiptomi állami vasút vette fel, hogy abból magyar–orosz együttműködésben készült vasúti kocsikat vásároljanak, a projektben magyar részről a Ganz-Mávag volt érintett. Az ügyletből Oroszország a szankciók miatt kiszállt, a magyar cég pedig csődbe ment.
- A negyedik feljelentést a GEM az Észak-Macedóniának nyújtott 1 milliárd eurós szabad felhasználású Eximbank-hitel miatt tette, amelyet az állami tulajdonú intézmény 3,25 százalékos kamat mellett adott az általa jelentős kockázatúnak minősített országnak.
