Országos Kereskedelmi Szövetség: Az árrésstop nem éri el a kívánt hatást, de a kisebb szaküzleteket kicsinálja
Hiába nőtt a bolti forgalom, a növekedés elmarad a reálbérekétől, ez a vásárlói elbizonytalanodás jele a szervezet szerint.
Orbán Viktor először augusztus 22-én, pénteken jelentette be rendhagyó módon, konkrétumok nélkül a Harcosok Klubja zárt digitális csoportban a kiskereskedelmi szereplőket sújtó árrésstop meghosszabbítását („Árrésstop meghosszabbítva. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak velünk!”), majd Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón is megerősítette, hogy a kormány november 30-ig kiterjesztette az intézkedés hatályát.
A hétfő esti Magyar Közlönyben végül meg is jelent a rendelet, amely „a magyar családok védelme és az élelmiszer-infláció további csökkentése érdekében” augusztus 31-ről november 30-ra tolta ki az árrésstop hatályát.
Az intézkedés vonatkozik az élelmiszer-kereskedőkre és a drogériákra egyaránt: előbbieknél a rendelet hatálya alá eső termékcsoportok esetében legfeljebb 10 százalékos, utóbbiaknál legfeljebb 15 százalékos árrés alkalmazható.
A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség korábban is rengetegszer kritizálta az árrésstopot: szerintük minden hónapban 13 milliárdos veszteséget okoz a kereskedőknek az intézkedés, hamarosan pedig elbocsátások kezdődhetnek a boltokban.
Egy másik közleményben pedig azt fejtegették még múlt pénteken, hogy a kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak. „Az intézkedés a lakosság elbizonytalanításával kedvezőtlenül hozzájárul a lakossági fogyasztás visszafogásához, egyéb negatív következményei pedig akkor is súlyos károkat okoznak, ha ezt a vásárlók közvetlenül még nem érzékelik” – teszik hozzá.
Mivel az árrésstop aránytalanul terheli a külföldi szereplőket, az Európai Bizottság június közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A bizottsági értékelés szerint Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket. A magyar kormánynak két hónapja volt reagálni a bírálatokra, ez múlt héten járt le.
