Az Európai Központi Bank nem tudná az eddigi hatékonysággal ellátni a kötelező feladatait, ha a Facebook Libra elnevezésű saját pénze olyan formában kerülne be a globális gazdaságba, ahogy azt Mark Zuckerberg és társai elképzelik – állítja Yves Mersch. Az EKB igazgatósági tagja arra is felhívja a figyelmet, hogy a Facebook sok jogsértést követett el mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában elsősorban azzal, hogy felhasználóinak az adatait jó pénzért eladta különböző cégeknek, akik aztán vígan visszaélhettek ezzel.

A baj az, hogy a Libra mögött nincs megfogható joghatóság – vélte Mersch, aki szerint lényegében egy részvénytársaságról van szó, amely azért alapította meg a központját Svájcban, mert az alpesi állam kívül esik mind az USA, mind pedig az Európai Unió joghatóságán.

Az euró különösen veszélyeztetett lenne

Yves Mersch arra mutat rá, hogy az euró lenne az egyik feltételezett tartalékvaluta a Libra esetében. Mekkora tartalékkészletet halmoznak fel belőle? Erre nem lesz rálátása az Európai Központi Banknak. De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy meggyengülhet az a mechanizmus, mellyel az EKB az euróövezet bankjait ellenőrzi.

A bankokkal kapcsolatban van egy másik probléma is: a Facebook Libra egyik bevallott célja az, hogy átvegye a bankoktól azt a szerepet, melyet a vendégmunkások sok-sok milliárd eurós hazautalásai jelentenek. Jelenleg a bankok szép pénzt csinálnak abból, hogy az Európából vagy az USA-ból hazautalt fizetéseket jelentős átutalási díjjal sújtják.

A Facebook ajánlata ugyanakkor pont az a minden centre nagyon is érzékeny vendégmunkásoknak, hogy náluk ingyen vagy minimális átutalási díj fejében küldhetik haza a pénzüket. Az amúgy is profitgondokkal küszködő bankok számára ez nagy csapás lenne, hiszen olyan komoly bevételtől esnének el, melyet eddig minimális erőfeszítéssel érhettek el.

Veszélyes vetélytárs

Amennyiben a Libra valóban megvalósítaná elképzeléseit, vagyis a kétmilliárdos Facebook-tábor közötti pénzügyi kapcsolat kialakítását, úgy az euró szerepe a globális gazdaságban jelentős mértékben csökkenhetne – hangsúlyozta Yves Mersch. Mindezt figyelembe véve az Európai Központi Bank azt javasolja a döntéshozóknak, hogy a jelenlegi formájában ne fogadják el a Facebook Libra tervét, mert az veszélyes lehet az egész globális pénzügyi rendszerre nézve.

Ezt erősíti, hogy politikai kockázat is van: terrorista szervezetek vagy szankció alá eső államok boldogan használnák ki a Libra előnyeit. Erre az európai pénzügyminiszterek hívták fel a figyelmet, mondván a pénzmosás új nagyipari módszereit teremtheti meg a Libra, mely mögött nem áll olyan szigorú szabályozás, mint az euró vagy a dollár mögött.

A terrorista szervezetek vagy a drogmaffiák egyik fő problémája éppen az, hogy egyre nehezebben tudják tisztára mosni a feketén megszerzett dollár- vagy eurómilliárdokat. A Facebook Libra rendszere viszont remek lehetőséget kínálna erre, ami az olyan szankciók által sújtott államok, mint Észak-Korea vagy Irán is kihasználhatnak.

Korábban Donald Trump amerikai elnök és a G7-ek is felszólaltak a Libra ellen, „a Libra ellenőrizhetetlen rendszert teremtene, amelyet a terrorista szervezetek is kihasználhatnának – hangsúlyozta akkor Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, amihez Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter annyit tett hozzá, hogy "nem engedhetjük meg egy olyan digitális pénz működését, amely egyetlen biztonsági szabályt sem tart be, amelyet megkövetelünk egy szuverén valutától".

A Libra és a globális pénzügyi válság

Yves Mersch és a többi bíráló is abban látja a Facebook-pénz legnagyobb veszélyét, hogy egy esetleges nemzetközi pénzügyi válság esetében a nagy játékosok, az USA, az EU vagy Kína képes lesz-e egymással egyeztetni az elképzeléseit, mint ahogy azt 2008-ban tették. Hszi Csinping kínai elnök sosem mulasztja el megemlíteni, hogy Peking akkor mennyire fontos szerepet játszott a globális pénzrendszer stabilizálásában. De mi van akkor, ha egy olyan játékos is a pályán van, akivel nem könnyű egyeztetni, hiszen nem áll mögötte egy állam és egy nemzeti bank?

Mark Zuckerberg szerint ugyanakkor épp az ilyen jövőre alapozott új pénzügyi megoldások segítenek elkerülni a nagy nemzetközi válságokat, hiszen egyrészt olcsóbbá teszik a pénzek átutalását, így pedig felgyorsítják a forgási sebességet, másrészt pedig olyan pénzek is bekerülnének a globális rendszerbe, melyek eddig a feketepiacon érvényesültek annak minden következményével együtt.