Alaposan megváltoztak az utóbbi időben a magyar munkavállalók szokásai. Néhány éve még egyáltalán nem volt ritka, hogy egy vállalkozás a nyugdíjazás után továbbra is foglalkoztatta az alkalmazottját. A cégnek megérte, hiszen kevesebbe került neki a munkavállaló, akinek a szakértelmét és hozzáállását pedig már régóta ismerte. S persze megérte a nyugállományú alkalmazottnak is, aki a nyugdíja mellett így még rendszeres fizetést is kapott.

Idős optikus munka közben. Nem biztos, hogy tíz év múlva is lesz ennyi nyyugdíjas dolgozó Magyarországon

MTI

Akkor azonban, amikor már nem csak a jövedelem, hanem a nyugdíjjal összevont jövedelem számított az adó alapjának, s a vállalkozások is – főként a válságnak „köszönhetően” – kénytelenek voltak összébb húzni a nadrágszíjat, sok, egyébként még teljes értékű, munkaképes nyugdíjas szakított korábbi kenyéradójával. Mára pedig, néhány év alatt már oly mértékben megváltozott a közeli vagy a távolabbi jövő nyugdíjasainak felfogása, hogy még egy kedvező ajánlat sem biztos, hogy elcsábítja őket.

A Randstad Workmonitor, amely cég rendszeresen készít felméréseket a munkaerőpiacról, egyik friss felmérésében meglepő hazai helyzetet vázolt: a magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha a munkaadója emelné a fizetését. A magyarokat jellemző eredmény már csak azért is figyelemre méltó, mert a nemzetközi szondázás szerint több olyan ország is akad, amelyekben a nyugdíjasok többsége akkor is szívesen vállalna további munkát, ha egyáltalán nem emelkedik a fizetésük.

A nemzetközi felmérésben részt vevő magyaroknak mindössze 18 százaléka állna munkába a nyugdíjazása után, szemben a szintén uniós tagállam Lengyelország 62, illetve Nagy-Britannia 55 százalékával. S a helyzet akkor sem változott sokat, amikor a Randstad Workmonitor kérdése arra irányult, hogy átalakulna-e a magyar nyugdíjasok véleménye ugyanerről a lehetőségről egy esetleges ötszázalékos fizetésemelés esetén. Ez utóbbi ajánlattal az érintett honfitársaink még mindig csak mintegy 30 százaléka élne, ami azt jelzi, hogy a fizetésemelés csak kis motiváló erővel bír a jól megérdemelt pihenés kihasználásával szemben.

Japán legidősebb férfije. A szigetországban egész életen át megbecsülést jelent a munka

(MTI/AP/Kyotangói Városi Hivatal

A fizetés emelése persze nem az egyetlen ösztönző erő az alkalmazottak számára, hiszen vannak országok, ahol nem elsősorban a magasabb jövedelemért, hanem a munka öröméért és az állással járó megbecsülésért dolgoznának tovább a nyugállományba vonulók. Utóbbiakra jellemző, hogy többségük önként is szívesen vállalna munkát a nyugdíjkorhatár elérését követően, és ennél kevesebben állítják, hogy a nagyobb fizetésemelés motiválná őket. Ilyen például Japán, ahol a megkérdezettek 56 százaléka boldogan dolgozna tovább a nyugdíjas éveiben is, és csak 46 százalékuk válaszolta, hogy kizárólag magasabb fizetésért vállalna munkát.

Európában azonban, úgy tűnik, mégiscsak többnyire a pénz „beszél”. A fizetésemeléssel további munkára ösztönözhető nemzetek közé tartoznak például a franciák, ahol a megkérdezett dolgozók 52 százaléka a többletpénz esetén nem vonulna rögvest nyugdíjba a korhatár elérésével. Amennyiben viszont minden, így a fizetés is, változatlan maradna, akkor már 64 százalékuk fordulna el a további munkavállalástól. Hasonló a helyzet a válság által sújtott Görögországban is, ahol a megkérdezettek 34 százaléka helyett 52 százalékuk dolgozna tovább nyugdíjaskorban a fizetésemelés esetén.

A nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavállalási hajlandóságot persze sok tényező befolyásolja – hangsúlyozza a Randstad Workmonitor felmérése. - A megkérdezettek a munkakedv mellett minden bizonnyal figyelembe vették a válaszadáskor a nyugdíjazással járó szociális juttatások mértékét és a várható pénzügyi kilátásokat is. Ugyanakkor a felmérés eredményeit nem feltétlenül lehet a nyugdíjrendszerrel párhuzamba állítani. Hiszen például a magyar munkavállalók értékítélete hasonló a németekéhez, annak ellenére, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink meglehetősen eltérőek.

Ahogyan ellenpélda is akad. Csehországban és Szlovákiában relatíve hasonló nyugdíjrendszer működik, a kérdésekre adott válaszok mégis különböző arányokat produkáltak. Míg Szlovákiában megközelítőleg a munkavállalók fele dolgozna szívesen a nyugdíjkorhatár elérése után is, Csehországban az érintettek 75 százaléka inkább a pihenést választaná, és visszavonulna a nyugdíjkorhatár elérésével.