Kkv-finanszírozás: "megkerülhetetlen szereplők lesznek a takarékszövetkezetek"

Az OTSZ közleménye szerint az idei év az Új Széchenyi Tervnek, a kormány egyéb törekvéseinek, a vállalkozások igényeinek, valamint a takarékszövetkezetek aktivitásának köszönhetően a kkv-szektor finanszírozásának jelentős felfutását hozhatja, amelyben a takarékok megkerülhetetlen szereplők lesznek. A takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2010-ben több mint nyolc százalékkal, 1.733,6 milliárd forintra emelkedett, amihez a hitel- és a betéti oldal állományainak bővülése is hozzájárult. A szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott kölcsönök állománya csaknem öt százalékkal emelkedett tavaly, és megközelítette a 800 milliárd forintot. A betétállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 9 százalékkal tudott nőni 2010-ben, így az év végén már 1.445 milliárd forint összegű megtakarítást kezeltek a takarékok.
 
"A takarékok soha nem törekedtek hirtelen, gyors növekedésre, ezt a fajta lassú építkezést pedig az elmúlt két év be is igazolta: jobb beágyazottsággal és stabilabb működéssel tudunk tevékenykedni, mint más piaci szereplők" - idézi a közlemény Varga Antalt, az OTSZ ügyvezetőjét. "Mindig is előnyünkként emlegettük tulajdonosi szerkezetünket, működési modellünket és üzletpolitikánkat, amely például a jóval szerényebb devizakitettségnek köszönhetően sokkal ellenállóbbá tesz minket a globális piaci környezettel szemben" - nyilatkozta az ügyvezető.
 
A takarékok devizahitelezési tevékenysége mindig is óvatos és visszafogott volt, miközben a lakosságnak és a vállalatoknak nyújtott kölcsönök arányára is a kiegyensúlyozottság a jellemző. A vállalatoknak nyújtott kölcsönök állománya ugyanakkor tavaly több mint tíz százalékkal tudott nőni, ami előjele annak a folyamatosan növekvő aktivitásnak, amely a takarékszövetkezeti szektor vállalati, elsősorban kkv-finanszírozási tevékenységét jellemzi - mutat rá a közlemény. Varga Antal kiemelte: a takarékok ügyfeleinek csaknem fele vállalkozás, amelyek túlnyomó többsége kkv, a takarékok pedig a bankrendszer kis- és közepes vállalkozásai Magyarországon; a két szektor jól együtt tud működni, ami abban is megmutatkozik, hogy a takarékok kkv ügyfeleinek fizetési és együttműködési hajlandósága jobb, mint a bankszektor egészében.
 
Mindemellett az ügyvezető figyelmeztetett arra, hogy a szektor biztonságos működéséhez elengedhetetlenek bizonyos szabályozói módosítások. Az OTSZ, az intézményvédelmi tagsággal nem rendelkező Jógazda Takarékpénztár felszámolása kapcsán már javaslatot tett a felügyeleti szerveknél arra, hogy a takarékoknak újra kötelező legyen a szövetségi, és az ezzel együtt járó intézményvédelmi tagság (ezt 2003-ban törölték el). Varga Antal szerint ez a piaci szereplők érdeke is, hiszen az integráció tagjait egyebek mellett komoly tőkevédelmi program védi. A közlemény nem említi, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett adatokból kiderül: a szövetkezeti hitelintézetek az eredményükkel is elégedettek lehetnek: a szektor 2010-ben 6,848 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami kevesebb, mint 7 százalékkal marad alatta az előző évinek, miközben a bankszektoré tavaly mintegy 84 százalékkal csökkent (38,474 milliárd forintot tett ki).