Az idők változását jelzi, hogy a 2008 őszén végzett hasonló kutatás eredményeként az energiaárak emelkedése okozta a fő gondot a magyar válaszadók legnagyobb aránya, 21 százalék számára. Második helyen szerepelt a munkahelyek biztonsága, 16 százalékkal. 2009 őszén a munkahelyek biztonsága miatt aggódott leginkább megkérdezett honfitársaink 23 százaléka; utána pedig a gyerekek taníttatása, boldogulása, valamint az energiaárak növekedése következik 12-12 százalékkal.

Ezután következik a sorban a megkérdezettek egészsége, adóssága, továbbá  foglalkozás és magánélet egyensúlya, egyaránt 11 százalékkal. Csak 5 százalék számára fő gond a gazdaság helyzete, míg 4 százalék nevezte meg a politikai stabilitást, 3 pedig a növekvő élelmiszerárakat. Mindössze 1-2 százalék aggódik legnagyobb mértékben szülei jólléte, illetve a bűnözés, a növekvő üzemanyagárak vagy a globális felmelegedés miatt.

Az internethasználók körében végzett online felméréssel 2009. szeptember-októberben a Nielsen azt tárta fel, hogy a megkérdezettek számára mi jelenti a legnagyobb gondot a következő hat hónap során. A magyarok közeljövőre vonatkozó válaszai jelentősen eltérnek a nemzetközi átlagtól. Amíg ugyanis nálunk a megkérdezettek 23 százaléka leginkább a munkahelyek biztonsága miatt aggódik, addig ez globálisan csak a második helyre került, átlag 14 százalékos említéssel. Ugyanígy honfitársaink fő gondjai között előtérben áll a gyerekek boldogulása és a villanyáram, gáz, fűtés árának emelkedése. Ezek ennél kisebb szerepet játszanak a kutatásban szereplő országok átlagában.  

Átlagosan, az 54 országban megkérdezettek legtöbbje (18 százalék) jelölte meg fő gondjának a gazdasági helyzetet; ezt követi a munkahelyek biztonsága (14), foglalkozás és magánélet egyensúlya (12). További sorrend: a válaszadó egészsége (10), adóssága, illetve gyerekeinek boldogulása (7-7), az energiaárak emelkedése (6), valamint az élelmiszerek drágulása (5). Öt százaléknál kisebb arányban nevezték meg az alábbiakat: szülők jólléte, politikai stabilitás, globális felmelegedés és bűnözés (3-3 százalék); terrorizmus, növekvő üzemanyagárak (2-2); háború, bevándorlás (1-1).

Egy másik kérdéskör a válság megítélésére vonatkozott. A megkérdezettek 19 százaléka véli, hogy Magyarország a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági válságból. Addigra nem lesz vége nálunk a válságnak, mondta 57 százalék. További 24 százalék pedig nem tudja, mi várható. A magyarok borúlátóbban ítélik meg a helyzetet, mint a nemzetközi átlag. Globálisan ugyanis átlagosan a válaszadók 26 százaléka gondolja, hogy országa tizenkét hónap múlva túl lesz a recesszión. Nemleges véleményt 47 százalék képvisel, nem tudja 27 százalék. Szintén eltér a jelenlegi helyzet megítélése. Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka szerint van hazánkban gazdasági válság. Globálisan csak a megkérdezettek átlag 66 százaléka látja saját országát recesszióban.