Végrehajtás lehet az adóhátralék következménye

A napokban egyre többen kapnak értesítést az adóhatóságtól, amely folyószámla kivonatot, továbbá nettó pótlékszámítási listát tartalmaz. A folyószámla kivonatban közölt nyilvántartott hátralék a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza. A pótléklistában szereplő 2008. évi késedelmi pótlék összegét viszont 2009. november 16-án írják elő a folyószámlán, tehát ettől az időponttól válik végrehajtható tartozássá.
 
Aki azt tapasztalja, hogy túlfizetéses és hátralékos adónem is van a folyószámláján, célszerű átvezetéssel rendeznie a dolgot, amihez egy 17-es átvezetési kérelem elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és benyújtani az adóhatóságoz. Az átvezetési kérelem kitöltésekor is figyelembe kell venni a 2008-ra felszámított késedelmi pótlék összegét. A hátralék kiegyenlítése után nincs további teendő.
 
Sor kerülhet arra is, hogy az adóhatóság hivatalból intézkedik a túlfizetés átvezetése iránt. Az adózás rendjéről szóló törvény 2009. január 1-jétől hatályos új rendelkezése értelmében ugyanis, amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, az általa nyilvántartott tartozás erejéig a túlfizetést elszámolja, és erről az adózót levélben értesíti.
 
Akár adózói kérelemre (17-es nyomtatvány beküldésével), akár hivatalból történik az átvezetés, meg kell győződni arról, hogy a túlfizetés átvezetésével a teljes hátralék kiegyenlítésre került-e. Akiknek nincs lehetőségük arra, hogy átvezetéssel rendezzék a teljes hátralékukat, illetve az átvezetés ellenére mégis marad befizetendő adójuk, haladéktalanul eleget kell tenniük fizetési kötelezettségüknek, különben az adóhatóság a fennálló tartozásra végrehajtási eljárást kezdeményez. 
 
A végrehajtási eljárás előzetes felszólítás nélkül, magával a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul - figyelmeztet az APEH a honlapján közzétett tájékoztatóban. A végrehajtási cselekményeknek nincs kötelező sorrendiségük, a végrehajtó mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, de dönthet úgy is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz.
 
Az adózóknak akár a folyószámla kivonat kézhezvételét követően, akár a már megindított végrehajtási eljárás során lehetőségük van arra, hogy fizetési könnyítési, méltányossági kérelmet terjesszenek elő. Amennyiben a kérelmet a végrehajtás elrendelését megelőzően benyújtják, és az a fennálló tartozás tekintetében első kérelemnek minősül, nem kerülhet sor végrehajtásra. Ha a végrehajtás már folyamatban van, akkor a kérelem (de ebben az esetben is csak az első kérelem) beérkezését követően a végrehajtási eljárás szünetel.
 
A végrehajtás szünetelése nem jelenti a végrehajtás megszüntetését - hangsúlyozza az APEH -, csupán azt jelenti, hogy az adott eljárásban további végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha tehát a kérelemnek helyt ad az adóhatóság és engedélyezi a részletfizetést, fizetési halasztást, a végrehajtás a részletfizetés teljesítésének időszaka, illetőleg a halasztás időtartama alatt szünetel, de csak akkor szűnik meg, ha a tartozás maradéktalanul rendezésre került, csak azt követően lehet feloldani az ingó-, ingatlanfoglalást, értesíteni a cégbíróságot a végrehajtás megszüntetéséről.