1. Rokkantságom 67 százalékos, de a törvény alapján jelenleg dolgozom. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) határozata szerint nem tudok munkát végezni. A háziorvosom a munkaalkalmassági vizsgán kikötések nélkül alkalmasnak talált a munka elvégzésére. Munkatársaim szerint csaló vagyok, mert magas a rokkantnyugdíjam összege, munkahelyem szerint a háziorvosom ellentmond az ORSZI-határozatnak. Szeretnék választ kapni: dolgozhatom-e vagy sem?

A kérdésből valószínűsíthető, hogy rokkantsági nyugdíjának megállapítására 2008. január 1-jét megelőzően került sor. Az említett időpontot követően az ORSZI bizottságai már nem azt vizsgálják, hogy az egészségkárosodott személy milyen mértékben vesztette el munkaképességét, csökkent a munkaképessége, hanem azt, hogy milyen mértékben maradt meg munkavégző képessége. Az említett időpontig a rokkantsági nyugdíjra jogosultság orvosi feltétele a munkaképesség 67 százalékos mértékű elvesztése volt, míg ezt követően az 50 százalékos mértékű egészségkárosodás bekövetkezése a követelmény. A rokkantság fokának megfelelően megkülönböztetjük:

- a III. rokkantsági csoportba tartozót – aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen (67 százalékos munkaképességcsökkenés, illetve 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodás),
- a II. rokkantsági csoportba tartozót – aki teljesen munkaképtelen (100 százalék), illetve akinek egészéségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de mások gondozására nem szorul,
- az I. rokkantsági csoportba tartozót – aki teljesen munkaképtelen (100 százalék), illetve akinek egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.

Az egészségkárosodás mértékének és a rehabilitálhatóságnak a megállapítása orvosszakértői kérdés, amelyre az ORSZI illetékes bizottságai jogosultak. Az egészségi állapotában esetlegesen bekövetkező változást a nyugdíjasnak kell bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Amennyiben az ORSZI olyan mértékű állapotváltozást (javulást vagy rosszabbodást) állapít meg, amelynek alapján a nyugdíjas más rokkantsági csoportba kerül, a nyugdíj összegét is módosítani kell. Nem lehet állapotváltozás címén a rokkantsági nyugdíj összegét módosítani, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Természetesen kérdés, hogy munkaképesség csökkenését a rokkantsági nyugdíjának megállapításakor „véglegesnek” minősítették, vagy későbbi időpontra „soros” felülvizsgálatot írtak elő. Fontos továbbá tudnia, hogy 2009. január 1-jétől önre is vonatkozik a jogosultság megszüntetésének a keresőtevékenység folytatásával összefüggő feltételrendszer újraszabályozása. A korlátozás szempontjából már a munkavégzés rendszerességének és a napi munkaidő hosszának nincs jelentősége, egyedül a nyugdíj mellett elért kereset vizsgálata szükséges. A keresőtevékenységből származó jövedelem összegére kell kizárólag figyelnie annak, aki III. csoportos rokkant és a 62. életévét még nem töltötte be. Akinek egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékos mértéket (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó), vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azt a kereseti korlátozás nem érinti. Megjegyzem, lényegében a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenést átfordították az 50-os mértékű egészségkárosodásra: ezt a terminológiát és vizsgálati módszert 2008. január 1-től alkalmazzák. A II-III. csoportba tartozó rokkant egészségügyi állapota miatt egyébként dolgozhat.

A nyugdíjjal kapcsolatos további kérdésekre adott válaszokat az Adózónán olvashatja.