Nincs szükség a szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” további fenntartására, annak jogalapja is hiányzik – hívta fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet.
A válsághelyzet megszüntetése nem jelenti a határvédelem feladását, a határkerítés lebontását vagy azt, hogy ellenőrizetlenül be kellene fogadni bárkit – emlékeztetnek. Vissza lehetne térni viszont a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz – írják.
Ezzel Magyarország mentesülne végre a napi egymillió eurós uniós bírság megfizetésétől, és nem kell választani a biztonság, a jogszerűség és az uniós pénzek megóvása között, mert mindhárom elérhető egyszerre – emelte ki a Helsinki Bizottság.
Emlékezetes, a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a büntetés ügyét felhozta Magyar Péter miniszterelnök is, mondván: Magyarország nem lazít a szabályokon, így meg kell találni azt a megoldást, ami kompatibilis az európai joggal.
Magyar szerint már egymilliárd euró összbüntetés jött össze a napi egymilliókból, a Tisza-kormány ezt a pénzt pedig szeretné megkapni. A konkrét jogi megoldás még nincs meg, de egyhangúlag kell elfogadni az EU-s költségvetést, így előtte ezt is rendezni kell.
Ahogy arról korábban a HVG is írt, még az Orbán-kormány volt az, amelyik március 6-tól fél évvel, szeptember 7-ig meghosszabbította a Magyarország egész területére érvényes tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.
A hosszabbításról az Orbán-kormány évek óta rutinszerűen határozott, pedig a válsághelyzetet eredetileg a 2015-ös menekülthullámnál rendelték el, de mióta van határkerítés, nincs tömeges bevándorlás. Érdekesség, hogy ugyan
az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az illegális migráció ellen, de közben az embercsempészeket ezrével szabadon engedte.
Nyitóképünkön a déli határkerítés. Fotó: HVG / Veres Viktor
