Az ukránok szerint Magyarország alaptalanul gátolja a csatlakozási tárgyalásukat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elsőrendű feladatnak tartja a Magyarországhoz fűződő, az Orbán-kormány 16 éve alatt mélypontra zuhant kapcsolatok helyreállítását. Kijev mindezt pozitív értelemben gondolja, nem úgy tekint Magyarországra, mint problémaforrásra – mondták a HVG-nek ukrán diplomáciai forrásaink.

„Nem csupán arról van szó, hogy Ukrajnának fontos az EU-csatlakozás, és azt is el akarja érni, hogy szabadon haladhasson Magyarországon keresztül az ukrán mezőgazdasági export. Az ukrán vezetés célja az, hogy stratégiai együttműködést alakítson ki valamennyi szomszédos állammal” – fogalmazott egy ukrán illetékes.

Kijevi vélemények szerint Magyar Péter valóban többet ért el három hét alatt a kisebbségi jogok ügyében, mint Orbán 16 év alatt. Ugyancsak eredménynek tartják, hogy Magyarország nem blokkolta tovább az Ukrajnának szánt 90 milliárdos EU-s csomagot, és az új vezetés megszavazta az újabb két szankciós csomagot Oroszország ellen. „Megoldottuk az aranykonvoj ügyét is, ami igencsak mérgezte a kétoldalú kapcsolatokat. Száz nap alatt normalizáltuk a viszonyt, annak ellenére, hogy az ország két vezetője nem tartott csúcstalálkozót. Viszont a két külügyminisztérium azonnal a választások után felvette a kapcsolatot, még azelőtt, hogy kinevezték volna Orbán Anitát” – mondják Kijevben, hangsúlyozva, hogy a felek megegyeztek a jövőbeli találkozó formátumáról.

Várhatóan szeptemberben kerül rá sor, helyszíne Budapest vagy Kijev lesz, Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ezt követően látogat el Beregszászba.

A kapcsolatokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy az EU-csatlakozási tárgyalásokon Budapest a hatból csak két klaszter megnyitásához járult hozzá, és az utóbbi hetekben már háromszor is megakadályozta az előrelépést.

Kijev az EU vezetőivel együtt úgy véli, hogy Ukrajna eleget tett azért, hogy valamennyi klasztert megnyithassák – mondják forrásaink, hozzátéve, hogy az ukrán kormány azt a rendeletet is elfogadta, amely akkor is lehetővé teszi egy magyar nyelvű iskolai osztály elindítását, ha csupán egy diák van a csoportban.

Ukrajna számára az EU-klaszterek megnyitása a legfontosabb, hiszen az országnak létkérdés az uniós tagság megszerzése. „Érződik még az orbáni propaganda maradványa, miszerint valamennyi klaszter megnyitása a gyorsított EU-csatlakozást jelenti. Ez nem igaz. Ukrajna valamennyi követelménynek megfelelt. A klaszterek megnyitása Magyarország érdeke is, mert akkor lehet elkezdeni tárgyalni és megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek fontosak Budapest számára is. Ha valaki valóban azt akarja, hogy a csatlakozási feltételek jobban megfeleljenek Magyarország érdekeinek, akkor erre a tárgyalás a legjobb út” – vélik Ukrajnában.

„Ha félretesszük a klasztereket, akkor száz százalékig, ha figyelembe vesszük a klasztereket is, akkor hatból kettő, azaz 33 százalékig” – válaszolták arra a kérdésre, hogy Kijev mennyire elégedett a jelenlegi magyar kormány tevékenységével.

Szerintük a Magyar-kormány valószínűleg azért nem járult hozzá valamennyi tárgyalási fejezet megnyitásához, mert túlértékeli az előző kormányzat propagandájának hatását, és tart a közvélemény reakciójától. Emellett nem akar muníciót adni az ellenzéknek a kormány támadására, és az is elképzelhető, hogy Budapest a Magyarországnak járó EU-s pénzek kifizetését akarja biztosítani ezzel a politikával – tették hozzá.

Kijev szerint Ukrajna több gesztust is tett az utóbbi időben – a jelenlegi nagykövet kinevezésével, vagy azzal, hogy a követség diplomatái évek óta szorgalmazzák a kétoldalú kapcsolatok rendezését – s most Ukrajnában arra várnak, kit nevez ki a kormány kijevi magyar nagykövetnek. „Ez egy teszt lesz, a többi szomszédos állam nyugatias beállítottságú. EU-párti diplomatákat küldött” – magyarázták. Ukrajna azt szeretné elérni, hogy szomszédjai saját terük részének tekintsék az országot, s ezért Kijev újabb kezdeményezésekkel áll elő: átveszi a soros elnöki tisztet a közép-európai Kezdeményezés (KEK) csoportban, és hamarosan meghirdeti a maga Kárpát-medencei Kezdeményezés nevű projektjét is.

Közben az is igaz, hogy a magyar kormány valamennyi szinten megváltoztatta kommunikációját. „Nem azt halljuk, hogy valaki, de nem tudjuk, ki, megtámadta az Ukrajna nevű területet, a senki földjét. A propaganda leállítása persze nekünk is nagyon fontos, mert nem akarunk hazugságokat olvasni magunkról, de ez a magyarok érdekében is áll, mert visszatértünk a realitásokhoz, azaz ahhoz, hogy nem vagyunk egymás ellenségei, és nem jelentünk veszélyt a másik országra” – magyarázták a kijevi illetékesek.

Magyarország sohasem blokkolta az ukrán mezőgazdasági tranzitszállításokat, s ukrán források szerint az új kormány hivatalba lépése óta komoly egyeztetések zajlanak arról, hogyan lehetne növelni a kapacitásokat például a vasúti infrastruktúra fejlesztésével. „Ez Magyarországának is érdeke, hiszen jövedelmet hoz, miközben javul a keleti országrész infrastruktúrája. Ezt ismételgetjük: az Ukrajnával való együttműködés nemcsak jótékonykodás, mi azt akarjuk, hogy ez Magyarországnak is megérje. Lengyelország is sokat profitál nemcsak abból, hogy az ukrán menekültek több adót fizetnek be, mint amennyit a lengyel állam költ a menekültekre, hanem abból is, hogy a dolgozó ukránok hozzájárulnak a GDP-növekedéséhez” – magyarázták.

Nyitókép: Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: AFP