Benyújtotta a Tisza az első, Alaptörvényt módosító javaslatait: Orbán már sosem lehet miniszterelnök, megszüntethetik a kekvákat is
A javaslat megalapozná a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is.
Az Alaptörvény módosítására a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésének előkészítése, illetve az elmúlt években tapasztalt miniszterelnöki túlhatalom megismétlődésének megakadályozása miatt van szükség – mondta el Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakciójának keddi sajtótájékoztatóján, miután Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke közölte: a bizottság három törvénymódosító javaslatot vett tárgysorozatba. Ezek között az Alaptörvény, valamint az országgyűlési vizsgálóbizottságok működésére vonatkozó szabályok módosítása mellett az úgynevezett devizahiteles ügyekkel kapcsolatos végrehajtási eljárások felfüggesztéséről szóló javaslat szerepelt.
Melléthei-Barna Márton hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény módosításával a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) még nem szűnnének meg, sőt felszámolásuk mikéntjéről sem határozna meg semmit: ennek pontos rendje későbbi törvénymódosítások során fog kiderülni.
Melléthei-Barna Márton elmondta, hogy bár a nyilvánosságban többen felvetették, hogy a miniszterelnöki ciklusok számának maximálására benyújtott törvényjavaslat visszamenőleges hatályú jogalkotás, mivel az is szerepel benne, hogy a betöltött ciklusok időtartamát a rendszerváltástól kezdődően kell számítani. A politikus szerint a jogszabály az 1990-es dátum nélkül is azonos módon lenne értelmezhető: elfogadásától kezdve szabna új korlátot a miniszterelnökké váláshoz; a dátum feltüntetése csupán azért szükséges, hogy későbbi esetleges jogi kiskapuk nyitását megelőzzék.
Hozzátette: a javaslat jogszerűsége – vagyis az, hogy nem visszamenőleges hatályú intézkedésről van szó – az Alkotmánybíróság több korábbi határozatából is levezethető.
Újságírói felvetésre válaszolva leszögezte, hogy személyre szóló jogalkotásról sincsen szó, hiszen nem csupán Orbán Viktor számára jelentene tényleges megszorítást további politikusi karrierjében, hanem mindenki más számra is, aki a rendszerváltás után miniszterelnök volt.
Melléthei-Barna újságírói kérdésre azt is elmondta, nem érzi túlzásnak azt, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottságokkal való együttműködést megtagadókat akár börtönnel is fenyegetnék a Tisza országgyűlési törvényt módosító javaslata szerint. Mint mondta, ez a vizsgálóbizottságok komolyan vételét biztosítaná, amire azért van szükség, mert bizonyos kérdések nem bíróság előtt tisztázhatóak, hanem kimondottan politikai fórum előtt. Klasszikusan ilyen példaként említette a kegyelmi botrányt. Melléthei-Barna Márton megerősítette, hogy a javaslatban szereplő szabadságvesztés szankciót arányosnak tartja a vizsgálóbizottságok által képviselt közérdekhez képest, ugyanakkor jelezte: minden jogilag alátámasztott és észszerű módosító javaslatot, ami finomítaná vagy javítaná a vizsgálóbizottságok hatékonnyá tételét célzó törvényjavaslatot, készek megfontolni – attól függetlenül, hogy melyik frakcióból érkezik. A jogszabálytervezet aránytalan szigorát korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kifogásolta.
Milliós büntetés, rendőri elővezetés, két vagy három évig terjedő szabadságvesztés – így szigorítaná a parlamenti vizsgálóbizottságok eljárását a Tisza Párt
Erős szankciókkal biztosított igazmondási és adatszolgáltatási kötelezettséget vezetne be a parlamenti vizsgálóbizottság elé idézettek számára a Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által jegyzett javaslat.
Melléthei-Barna emlékeztetett, hogy a vizsgálóbizottságok a magyar parlamentarizmus régi és fontos intézményei, amelyek száz éve is léteztek, az együttműködést pedig azért nem kellett korábban ilyen szigorú jogi szankciókkal biztosítani, mert a megjelenést és közreműködést korábban a politikai következmények ki tudták kényszeríteni.
Régen nem kellett szankciókat alkalmazni, önmagában az, hogy valaki nem jelent meg egy vizsgálóbizottsági ülésen – személyében megsemmisült, mert hogy lehet az, hogy egy úriember vagy úri asszony nem jelenik meg egy vizsgálóbizottságon
– fogalmazott hozzátéve, hogy a gyakorlati tapasztalat szerint ma már semmi sem szorítja a politikusokat a bizottságok előtti megjelenésre.
A Tisza Párt politikusa azt is közölte, hogy van jogi megoldás arra, hogy amennyiben a miniszterelnök által távozásra felszólított közjogi méltóságok és tisztviselők május 31-ig nem mondanak le, rövid úton el legyenek távolítva. Igaz, erről konkrétumokat továbbra sem árult el.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
