Mészáros Lőrinc emberéhez került a Blikk kiadója
Megérkezett az eladást bizonyító dokumentum a bíróságra.
Közös megegyezéssel távozik a Blikk éléről Nagy Iván Zsolt főszerkesztő. A hírt a HVG-nek is megerősítette. Nagy Iván Zsolt egy éve, 2024-ben a HVG-től érkezett a Ringier Hungary kiadóhoz tanácsadóként, majd 2025 tavaszán vette át a Blikk tartalmi irányítását.
Vele együtt távozott Szigeti Péter, a Ringier innovációs és tartalomfejlesztési vezetője is. Ő a Facebook-oldalán osztotta meg a hírt: „Nagyon nem így volt tervezve, de hát az élet meg a változó médiafogyasztási szokások ugyebár, másképp alakították a terveket, szóval a holnapi nappal véget ér a munkám a Ringiernél” – írta.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Nagy Iván Zsolt egy nyilvános Facebook-bejegyzésben azt írta: „Peti is, magam is távozunk. Az új tulajdonos sem kér belőlünk, de ez rendben is van, szándékaink találkoztak. Ez a klasszikus közös megegyezés.”
Úgy tudjuk, hogy Nagy Iván Zsoltot november 4-étől Kolossváry Balázs váltja a Blikk élén. Ő lényegében visszatér: 2014-től, majd később 2020-tól 2025 áprilisáig irányította a szerkesztőség munkáját.
Október 31-én jelentették be, hogy a többek között a Blikket, a Kiskegyedet és a Glamourt is kiadó, eddig a svájci Ringier tulajdonában lévő Ringier Hungary Kft. egyedüli tulajdonosa az Indamedia Network Zrt. lett.
Az Indamedia Network a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, amely a digitális, print- és reklámügynökségi piacokon is jelen van. 2020 óta a holdingvállalat fele részben Vaszily Miklós, a Mészáros Lőrinchez sorolt, kormányközeli TV2 elnök-vezérigazgatójának tulajdona, másik felét Ziegler Gábor, az Indamedia (korábban CEMP) korábbi értékesítési igazgatója birtokolja.
Arról, hogy ennek mi a jelentősége, ebben a cikkünkben írtunk:
A digitális csata elveszett, a NER a bulvárban épít hadállást
„A külföldi cégek nem fognak meghalni a magyar demokráciáért” – kommentálta Zsolt Péter szociológus a Ringier felvásárlásáról szóló hírt. Szerinte a rendszerváltás utáni magyar nyilvánosság minőségét a 90-es években megjelenő nyugati tulajdonosok szakmai normái alapozták meg. Ma viszont a jó minták kiszorítása zajlik, a médiumok politikai értelemben „foglyul ejtett állapotba” kerülnek. A Népszabadság ügye megmutatta: az „üzleti indoklás” gyakran csak kirakat, a valódi cél a befolyásszerzés.
