Létezik-e, vagy tervezik-e olyan rendszer bevezetését, amely a rendőrségi kamerák képeit arcfelismerő mesterséges intelligenciával elemzi, és az így azonosított személyeknek automatikusan, emberi ellenőrzés nélkül szabálysértési bírságot küld ki (például az ügyfélkapun keresztül)? – érdeklődött írásbeli kérdésben Hadházy Ákos a Belügyminisztériumnál.
A független képviselő azért kérdezte a rendészeti tárcát, mert – ahogyan arról július elején Facebook-posztjában is beszámolt – úgy értesült, hogy a rendőrség tömeges bírságolásra készül a június 28-i budapesti Pride-felvonulás után, amit amúgy a rendőrség megtiltott, de ennek ellenére, vagy éppen ezért 2-300 ezer embert vonzott.
Hadházy akkor úgy értesült, „készül az az »összekötő« rendszer, ami a kamerával rögzített és arcfelismerő mesterséges intelligenciával beazonosított képek alapján automatikusan ki is küldi a büntetéseket az ügyfélkapun keresztül”, és a szabálysértők 80 ezres büntetést kaphatnak – akár Kőszeg Ferenc is, aki 86 évesen gyalogolt végig.
Miközben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke amnesztiát ígért az esetleg megbüntetetteknek, Orbán Viktor miniszterelnök szerint pedig „visszataszító és szégyenletes” dolgok történtek, jogvédők arra figyelmeztettek, hogy nem szabadna tömegesen bírságolni. Végül aztán a rendőrség közölte, hogy nem indulnak eljárások.
A Hadházynak küldött írásbeli válaszában Rétvári Bence államtitkár elárulta, hogy a rendőrség, ha akarna, akkor sem tudnak mesterséges intelligencia segítségével történő arcfelismerés alapján tömegesen eljárásokat indítani. Egyszerűen azért, mert erre nem képes a technikája, meg persze azért is, mert ez jogsértő is lenne. Azt írta:
a vétkességi alapú szabálysértési eljárásban nincs jogszabályi lehetőség az automatikus - emberi ellenőrzés nélküli- döntéshozatalra, így a rendőrségen nem működik és nem is áll fejlesztés alatt a kérdésében körülírt informatikai rendszer.”
Rétvári Bence azzal folytatta: „az európai uniós és a hazai adatvédelmi szabályok is egyöntetűen rögzítik, hogy tilos az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés, amelynek joghatása az érintettre nézve hátrányos vagy őt jelentős mértékben érinti.” E jogi tilalomról korábban már a HVG is írt, az EU pedig vizsgálódni is kezdett emiatt.
A Pride körül amúgy is bonyolult a jogi helyzet: a Budapest Büszkeség menetét a Fővárosi Önkormányzat hirdette meg saját rendezvényként, a rendőrség mégis betiltotta. Ezt jogvédők és a Karácsony Gergely vezette önkormányzat is vitatta, mondván: a menet jogilag egy fővárosi rendezvény volt, amelyre nem a gyülekezési törvény vonatkozik, ezáltal se bejelenteni nem kellett, se megtiltani nem lehetett.
A rendőrség ugyan továbbra is kitart amellett, hogy a Pride tiltott gyűlés volt, ám a résztvevők büntetésétől azért állt el állítása szerint a hatóság, mert a felvonulók számára nem lehetett egyértelmű a jogi helyzet. Így megszüntette a rendőrség a Pride-on résztvevő a Greta Thunberg elleni eljárást, ahogy a Pankotai Lilivel szemben indultat is.
Karácsony Gergely ellen viszont – akit a Mi Hazánk politikusa, a szivárványos zászlókat tépkedő Novák Előd jelentett fel – szervezőként még folyik az eljárás. Novák adta be amúgy azt a törvényjavaslatot, amely az állami és önkormányzati épületekről kitiltaná a szivárványos zászlót – ezt az Orbán-kormány közben határozatban aztán be is vezette.
A HVG is írt róla, hogy a Magyar Helsinki Bizottság meleg munkatársa úgy érzi, a puszta létezését is betiltotta a rendőrség egy rendezvény megtiltásával, mert ott melegként szólalt volna fel. A minap David Pressman, az USA volt budapesti nagykövete pedig azt üzente az amerikai elitnek, hogy tanuljon a Pride-on vonuló magyar fiataloktól.
Az Rétvári Bence államtitkárnak Hadházy Ákos kérdésére adott válaszából is kiderült amúgy, hogy arcmás-azonosítás alapján van mód eljárások megindítására, de nem tömegesen és nem szimpla szabálysértés esetén. Ennek részleteiről a HVG is írt nemrég, kiemelve, hogy ezzel a módszerrel a Pride-on vonulók azonosítása és büntetése évekig tartana:
