Újabb tranzitzónás perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága – áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Az ügy panaszosa egy Afganisztánból menekült nő és négy gyermeke, akiket 17 hónapon át tartottak a magyar hatóságok a déli határon kialakított tranzitzónában, miután megtagadták a menedékkérelmük elbírálását arra hivatkozva, hogy egy biztonságos országon, Szerbián keresztül érkeztek Magyarországra.

A tranzitzóna családi részlegéből három hónap után átrakták őket az idegenrendészeti körletre, az anyát és a 20 éves legidősebb gyerekét négy napon át éheztették. Csak azután kaptak újra enni, hogy a Magyar Helsinki Bizottság indítványára a strasbourgi bíróság felszólította erre a kormányt – áll a közleményben.

A család végül a tranzitzónák 2020. májusi felszámolását követően szabadulhatott csak, és folytathatta útját Ausztriába, ahová a nő férje és egy gyerekük korábban biztonságban eljutott.

„A strasbourgi bíróság ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek emberi jogait. Szemben a kormány érvelésével, a tranzitzóna fogvatartásnak minősült, függetlenül attól, hogy a hatóságok hogyan nevezték, és attól az ügyeskedéstől, hogy nem hoztak döntést az őrizetbe vételről.

A fogvatartásnak nem volt érvényes jogalapja, az önkényesnek, így jogsértőnek minősült, és azzal szemben nem biztosítottak jogorvoslatot. A gyermekek fogvatartásának körülményei és a nagykorú családtagok éheztetése szintén jogsértő volt, embertelen, megalázó bánásmódot valósított meg. Az öt panaszosnak összesen 12 ezer eurós jóvátételt ítéltek meg a bírók” – írja közleményében a bizottság.