„Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) elrendelése alapján a MÁV Zrt. megindította a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására” – olvasható az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtöki közleményében.

Mint írják, a beruházás előkészítésének következő lépéseként a leégett Budapest Sportcsarnok (BS) bontásából származó, az érintett területen deponált, mintegy 175 ezer tonna építési törmelék elszállítására, az állam tulajdonában lévő vasúti anyagok értékesítésére, illetve a terület rekultivációjára, kármentesítésére kerül majd sor. Az ÉKM célja az, hogy a nyár végére a terület kiürítése befejeződjön és megindulhasson az ingatlanfejlesztés következő szakasza.

A közlemény szerint a területen megvalósuló ingatlanfejlesztés előfeltétele, hogy a jogcím nélkül használók is elhagyják a területet. A barnamezős beruházás előkészítéséhez szükséges szállítási és kármentesítési munkálatok idején a területen illetéktelenek ott tartózkodása nemcsak tilos, de veszélyes is, így a hatóságnak joga, de egyúttal felelőssége is, hogy a közel két tucatnyi, jogcím nélküli szervezet és magánszemély eleget tegyen a felszólításnak és elhagyja a fejlesztési területet – írják.

A mini Dubajnak is nevezett fejlesztésről szóló megállapodás, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium már korábban közzétett, és idén év elején a kormány is elfogadott, 15 éves szerződésről szól, úgy, hogy ha felmondanák, az sem érintené a már aláírt kötelezettségvállalásokat és a megkezdett projekteket. A magyar kormány vállalja, hogy a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak, ezért több nagy infrastrukturális fejlesztést is elvégez, mintegy 300 milliárd forint értékben, az Emírségek pedig 1900 milliárd forint értékű beruházást vállal.

A projekt terveit Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné építésziroda munkatársa elemezte a hvg360-on: szerinte nem feltétlen baj, hogy 200 méteres felhőkarcolót terveznek, de reális kérdés, hogy Budapestnek szüksége van-e erre.

Smiló Dávid építész: Abszolút belefér, hogy legyenek felhőkarcolók is Rákosrendezőn

Kétszáz méter magas épülethatárig meg lehet úgy komponálni egy negyedet, hogy az a város részévé váljon, és ne érezzük förtelmesnek - mondta a hvg360-nak adott interjúban Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné építésziroda munkatársa. Szerinte nem egyértelmű alapvetés, hogy ha bármi bekerül a Hősök tere mögé, az rossz.