Amióta 2019-ben a kormány államosította a meddőségi klinikákat, a sikeres kezelések aránya nemhogy nőtt volna, de inkább csökkent – írtuk márciusban. Kiderült: annak ellenére van ez így, hogy a kormány eredetileg azzal érvelt a szektor államosítása mellett, hogy a magánklinikák nem végezték elég sikeresen a beavatkozásokat:

Még kevesebb lombikkezelés sikeres, mióta a kormány milliárdokért átvette a meddőségi klinikákat

Hosszú ideig titokban tartotta a kormány, mennyi esélye van egy párnak ma Magyarországon arra, hogy lombikbabája szülessen. A nemrég nyilvánosságra hozott - erősen kozmetikázott - számok alapján nem véletlenül: a magyar klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól, tízből kevesebb mint két nő jár sikerrel.

Takács Péter egészségügyi államtitkár az RTL-nek nyilatkozva a romló statisztikáról azt mondta, hogy amióta ingyenes a lombikkezelés, olyanok is jelentkeztek rá, akik korábban nem engedhették volna meg maguknak, és 20 százalékkal emelkedett a kezelésen résztvevők száma, ám közülük sokan már 40 év fölöttiek, akiknél a kombikkezelési hatékonyság radikálisan csökken.

Az államtitkár erről egy endometriózisról szóló szakmai beszélgetésen nyilatkozott a televíziónak, azon a beszélgetésen, amelyen bejelentették az endometriózist kiszűrő új szakmai protokoll bevezetését. Ebben a betegségben Magyarországon becslések szerint kétszázezer nő is szenvedhet, és jelentős részük nem tud teherbe esni. Márpedig a csatorna riportja szerint az új szakmai protokoll bevezetésével az endometriózisban szenvedő nők hamarabb kapnak diagnózist is, és ezzel is javulhat a lombikkezelés hatékonysága.

Nem telne évekbe, amíg rájönnek a betegségre

Az endometriózisban érintett magyar nők átlagosan 7-8 orvost is végigjárnak, mire kiderül, hogy ez a betegség okozza a fájdalmaikat, ez azt jelenti, hogy idehaza jelenleg négy év a diagnosztikai késedelem, de a környező országokban akár nyolc tíz év is lehet – mondja Salamon Adrienn, annak a szervezetnek, az Együtt könnyebb Női Egészségért Alapítványnak az elnöke, amelyik tanácskozási joggal vett részt a Takács államtitkár által említett új szakmai irányelv kidolgozásában. Korábban a Salamon Adrienn vezette alapítványnak a munkája is hozzájárult ahhoz, hogy ma már a mellrák, méhnyakrák és petefészekrák mellett az endometriózisban szenvedő nőket is megilleti 2019 óta a tartós betegséggel, fogyatékossággal élőknek járó, úgynevezett személyi adókedvezmény. Az új protokoll célja pedig az, hogy a betegséget minél előbb felismerjék és kezeljék, ezzel egyúttal a meddőségi problémákon is segíteni lehet.

Az endometriózis olyan betegség, amely során a méh nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül is megjelenik, a leggyakrabban a petefészkekben, a petevezetékekben és a hasüregben. Főbb tünetei a fájdalmas menstruáció, a tartós, krónikus kismedencei fájdalom, a vizelet-, illetve székletürítést kísérő fájdalom (súlyos esetben véres vizelet, illetve véres széklet), a szexuális élet kapcsán fellépő fájdalom, illetve gyakran az egyedüli tünet a meddőség, mely a betegek körülbelül 40 százalékánál fordul elő.

A pontos és gyors diagnózis felállítását lassítja, hogy gyakran nem nőgyógyászati jellegű tünetek jelentkeznek, ezért járnak végig a páciensek egy sor szakorvost, mire beazonosítják a panaszok eredetét. A betegség az első menstruációtól kezdve a klimaxig bármikor megjelenhet, és a kialakulásának az okát a tudomány máig nem ismeri.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fájdalmas menstruáció nem normális, és minden második nő, akinek fájdalmas a menstruációja, endometriózissal küzd

– figyelmeztet Salamon Adrienn. A panaszok rendszerint fokozódnak a menstruáció alatt, azonban a fájdalom intenzitása és a betegség kiterjedése között nincs szoros összefüggés. És olyan beteg is van, aki súlyos endometriózissal küzd, de akár teljesen panaszmentes.

Nehezíti a beazonosítást, hogy a diagnózist nem egyszerű megállapítani, kétséget kizáróan csak feltáró műtéttel lehetséges. Igaz, Salamon Adrienn szerint az utóbbi években nagyon sokat fejlődött ezen a téren az ultrahang diagnosztika, ezért az új protokollba az is bekerült, hogy elsősorban erre kellene támaszkodni a műtét helyett. Ugyanezt mondja ki a 2022 februárjában megjelent nemzetközi szakmai útmutató is.

Petesejt mesterséges megtermékenyítése

Túry Gergely

Előfordul, hogy a lombikprogramban részt vevő nők csak a sokadik próbálkozás után tudják meg, hogy az endometriózis miatt nem esnek teherbe. Emiatt az alapítványnál fontosnak tartják, a szakértőkkel egyetértésben, hogy még a meddőségi kezelések megkezdése előtt kiderüljön a betegség. A Humán Reprodukciós Igazgatóság által koordinált új meddőségi ellátórendszerben olyan szakambulanciák létrehozását tervezik minden megyei kórházban, ahol a meddőség okát keresik, vizsgálják, és javaslatot tesznek a kezelésre.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden endometriózis igényel műtéti ellátást a gyermekvállalási szándék esetén, van, amikor a lombikkezelés a betegség ellenére megkezdhető. Más, súlyos esetben viszont egy több szakembertől álló team döntené el, mely választott kezelés javasolt a legeredményesebb kezelés érdekében. Az új szakmai irányelvek nemcsak a szakorvosoknak, hanem a háziorvosoknak is útmutatót nyújtanak majd azzal kapcsolatban, hogy milyen kérdéseket ajánlott feltenniük a betegeiknek, különösen azoknak, akiknek fájdalmas a menstruációjuk.

A lényeg, hogy az új szakmai irányelv ne csak egy elméleti dolog legyen, hanem egy működő rendszer, amelyben a betegek is pontosan tudják, hogy mikor mi történik velük, és hova kell fordulniuk. Ez most nem minden esetben egyértelmű

– állítja Salamon Adrienn.

Az új hazai szakmai protokollba bekerült az alapítvány kérésére kifejlesztett Lucy nevű applikáció ajánlása is, ez egy olyan női egészségügyi alkalmazás, amely nagyban segítheti a szakorvos munkáját a diagnózis felállítása során, mivel a felvitt tünetek alapján egy szakorvosi ellenőrzés mellett fejlesztett algoritmus figyeli, hogy érdemes-e felkeresni nőgyógyászt. Az algoritmus más betegségeket is képes felismerni a tünetek alapján, ilyen a policisztás ovárium szindróma (PCOS), mióma, petefészek ciszta, kismedencei gyulladás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia (IR).

A műtétre is várni kell, de már nem éveket

2017-ben még arról írtunk, hogy a bélérintettségű endometriózis esetében állami intézményben négyéves várólistára lehet számítani, ugyanis ehhez az operációhoz egy költséges és egyszer használatos bélvarrógépre van szükség. „Tudomásunk szerint jelenleg a leghosszabb idő a műtétek esetében nyolc hónap, tehát az elmúlt években jelentősen javult a helyzet ezen a téren” – mondja Salamon Adrienn.

Az alapítvány vezetője ugyanakkor hozzáteszi: az utóbbi időben azt vették észre, hogy az állami intézményekben lefoglalt műtéti időpontok egy részére nem mennek el a betegek. „Nem teljesen értjük ezt a jelenséget, valószínűleg az állhat a háttérben, hogy több helyre foglaltak időpontot (akár magánintézményben is) és már elvégeztették a műtétet, de nem mondták le a megmaradt alkalmat. Így viszont mástól veszik el a lehetőséget” – mondja Salamon, kiemelve, hogy az alapítvány az intézményekkel közösen több ellenőrző és visszacsatolási lehetőséget építettek be a jelentkezés folyamatába annak érdekében, hogy ne maradjanak potyára lefoglalt időpontok.

Fontos megjegyezni, hogy az endometriózis csak az egyik olyan betegség, amely összefüggésbe hozható a meddőséggel, azt számos tényező előidézheti, és feltételezhető meddőségnél a pár mindkét tagját érdemes alapos vizsgálat alá vetni, hiszen nemcsak a nőket érintő betegségek, rendellenességek felelősek a fogamzásképtelenségért.

Nyilván nem minden endometriózisban szenvedő nő szeretne gyermeket, de akik igen, azoknál minél előbb érdemes diagnózist felállítani és – amennyiben szükséges – operációval kezelni a betegséget, mert a műtéti eljárás nagyban segíti a későbbi teherbeesést. A műtét súlyosságától és a páciens állapotától függően a beavatkozás utáni felépülési idő hat hetet vesz igénybe, ez alatt az idő alatt nem lehet teherbeeséssel próbálkozni, a felépülést követően viszont igen. Tanácsos azonban ezután minél előbb belevágni, ugyanis az endometriózis igen hamar kiújulhat, ami újra visszavetheti a gyermekvállalás időpontját. "Sikeres műtét után évente 10 százalékkal nő az endometriózis kiújulásának az esélye" – mondja Salamon Adrienn.

Fülöp Máté

Magyarországon jelenleg egyébként tíz állami és kilenc magánintézmény van, ahová a páciensek fordulhatnak de várhatóan a kormányzat növelné azon centrumok számát, ahol a már említett multidiszciplináris team is elérhető, mivel most a betegek területileg nem kiegyenlítetten jutnak hozzá ezekhez az ellátásokhoz.

A szaktárca az endometriózisra vonatkozó protokollt pár napja hagyja jóvá, de fontos megjegyezni, hogy a dokumentum olyan ajánlásokat és irányelveket tartalmaz, amely alapján lehetőség nyílik a területet érintő finanszírozási rendszer átalakítására is.

Cikkünk első verziójában nem szerepelt, hogy Takács államtitkár elsősorban a magas életkort nevezte meg a lombbikkezelési statisztikák romlásának okaként, ezzel cikkünket kiegészítettük. (A szerk.)