Prospero állt a felszakadozó felhőzet alatt, csalódottan kémlelve az eget, de a megígért vihar sehol sem volt. Még a nap is ki-kidugta a fejét, a nagy varázsló úgy érezte, kizárólag azért, hogy őt csúfolja, ahogy a langyos nyári szellő cirógatását is arculcsapásként élte meg. Vágyta a földindulást, ha már le kellett mondania a szeretett népének szánt tűzijátékot. Nem csoda, hogy haragra gerjedt, de

mivel jó ember volt, nem üttette le a meteorológusok fejét, csak kirúgta őket.

Pedig nem olyan régen, az ötvenes években egy ilyen egyrészt-másrészt jóslatért még kényszermunka járt. De változnak az idők. Ezt Prospero is érzi. Varázspálcája – amivel olyan szépen lecsendesítette az általa keltett viharokat, megállította a rezsi emelkedését, Brüsszelt, a migránsokat, a csirke far-hát árát – mostanában nem mindig engedelmeskedett neki.

Brüsszel egyenesen megindulni látszik, mint a sherwoodi erdő, ő pedig elkezdett hátrálni. Legalábbis ígéretek szintjén. Magyarország rovatunk elemzése az uniós hatezermilliárd forint legsúlyosabb árát, az Európai Ügyészséghez csatlakozás kilátásait elemzi, aminek tétje Polt Péter vádemelési monopóliumának elveszítése. A cikk szerint elképzelhető, hogy a magyar bíróságok függetlensége elleni újabb roham már a kényszerű csatlakozást készíti elő, hiszen Prosperónak a bírósági szakaszban kell majd kimentenie besározódott híveit.

Nem dönti meg a rendszert az Európai Ügyészség, de rést üt rajta,

és a Prospero mindenhatóságába vett hitet is rombolja. Amit kikezdett a rezsiharcban elszenvedett részleges veresége is. Gazdaság rovatunk cikkéből kiderül, mi mindenhez kell gáz, a csirketenyésztéstől a tetőcserép és autóalkatrész gyártásáig. A magyar cégek igyekeznek is minél többet bespájzolni, kérdés, tele lesznek-e a tárolók a tél beköszöntésekor. Furcsa, hogy Prospero épp ebben a válságra álló időben akarja valóra váltani régi vágyát, a távközlési piac bekebelezését. Címlapsztorink próbálja kideríteni, miért is kell most a NER-kedvenc 4iG-vel karöltve a magyarországi Vodafone-t megvásárolni, megéri-e az árát a veszteséges cég, aminek a gyomrát a UPC bekebelezése is megfeküdte, és jó lesz-e az adófizetőknek a piros-fehér-zöldre átfestett szolgáltató?

Világ rovatunk bemutatja, hogy Ukrajna sikerrel támadja a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krímet, illetve a dél-ukrajnai területeket. Portré rovatunk hőse, Reményik Kálmán (egykoron az autópálya-építésekért felelős NIF vezére) pedig azt mondja el, hogyan és miért is lett topmenedzserből sajtkészítő, és hogy jobban érzi-e magát így.

Ha már mesével kezdtük, zárjuk is azzal. A Trianon-legendákat fáradhatatlanul cáfoló Ablonczy Balázs történész Szellem rovatunknak adott interjújában vezeti le, hogyan próbálta megmagyarázni az igazságtalan békét a nemzet hol népmesei motívumokkal, hol összeesküvés-elméletekkel, és hogyan használja fel ezeket a politika a Horthy-rendszertől máig. Előbbi a Trianonért a forradalmakat okoló ideológia mellett azzal szilárdította meg az uralmát, hogy mesterségesen alacsonyan tartotta a kenyér árát. „Akkor a csirke far-hát meg az étolaj még nem játszott szerepet a közélelmezésben.”

A szerző a HVG szerkesztője