Ülésezik az Országgyűlés, a hét második, keddi ülésnapján fogadták el a képviselők a minisztériumok felsorolásáról szóló, már elfogadott jogszabályhoz kapcsolódó részletszabályokat több mint száz oldalon át taglaló salátatörvényt, amely főképp az új kormányzati struktúra minisztériumi feladat- és hatásköreit érinti. Kósa Lajos szavazógépe az első módosító javaslat elfogadásánál nem működött, azonban jelezte, hogy ő is igennel voksolt. A zárószavazásra két részletben került sor, mindkét szavazáson 135 igen és 45 nem szavazattal ment át az új struktúra. 19 képviselő a zárószavazáson nem szavazott.

A parlament szintén döntött a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról is. Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő módosító javaslatát a képviselők többsége nem támogatta. A törvényjavaslatot viszont a parlament 135 igen, 45 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el.

Varga Judit igazságügyi miniszter május harmadikán nyújtotta be az Alaptörvény tizedik módosítását, erről is szavaz a Parlament – az ehhez kapcsolódó katasztrófavédelmi törvénymódosítással együtt. Varga előterjesztései lehetővé teszik, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet, vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Ahogy arról lapunk beszámolt, Varga Judit több szempont alapján is igyekezett indokolni az Alaptörvény tizedik módosítását, azonban a legvalószínűbb ok a módosításra az, hogy a május végén véget ér a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet, a kormány pedig ezzel a módosítással teremtené meg a lehetőséget a maga számára, hogy továbbra is fenntartsa a rendeleti kormányzást.

Az Alaptörvény tizedik módosítását a képviselők elfogadták, 136-an szavaztak rá igennel, 36-an nemmel. Közben a szöveg egy kicsit módosult, mert a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján az Alaptörvény korábbi, kilencedik módosítása, amely hatról háromra csökkenti a különleges jogrendi típusokat, a tervezett 2023. július 1-jei időpont helyett már idén november 1-jén életbe lép, de ez igazából technikai változtatás, tartalmi jelentősége nincs.

Délután négy óra után teszik le az esküt az ötödik Orbán-kormány miniszterei. Minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezhet ki, ezért először ismertetik Novák Katalin államfő átiratát a miniszterek kinevezéséről. Ezután Orbán Viktor szólal fel, és bemutatja kormánya tagjait, akik ezt követően tehetnek esküt az Országgyűlés jelenlévő tagjai előtt – az ellenzékiek például biztosan nem vesznek részt teljes létszámban az ülésen ekkor.