Nekem is van zsidó barátom! – ez az őszinte felháborodásba csomagolt kijelentés olyan emberek száját szokta elhagyni, akik a kocsmában (kávéházban, munkahelyen, vadásztársaságban, nem kívánt törlendő) véresszájú antiszemita szöveget tolnak, de amikor szembesítik őket gyűlöletükkel, sértett értetlenségbe menekülnek.

A homofób közbeszédben mostanában a „nekem is van meleg barátom” tölti be a zsidók helyét. Orbán Viktor pár éve masszív antiszemita kampányt irányított Soros György ellen, miközben nagy haverjaként tartotta számon az akkori izraeli miniszterelnököt. A magyar kormányfő újabban a melegeket jelölte ki nemzeti mumusnak, egy „pedofilellenes” törvény ürügyén népszavazást is kezdeményez ellenük. No de mikor legyen a referendum? Itt jön a képbe az öregebb testvér bölcsessége. „Szabad-e a Talmud olvasása közben dohányozni?” – kérdezik a rabbitól. „Nem szabad” – feleli a rabbi, majd kisvártatva hozzáteszi: „No, de dohányzás közben Talmudot olvasni szabad, mert Talmudot mindig szabad olvasni.”

E tanulság jegyében kormányzati körökben felmerült – mint Magyarország rovatunk jelzi – , hogy a népszavazást a jövő évi országgyűlési választásokkal egyazon napra tűzik ki. Igaz, hogy az alaptörvény szerint választás napján nem lehet népszavazást tartani, no de semmi sem tiltja, hogy népszavazás napján tartsanak választásokat.

Egyelőre nem tudni, hogy az ilyen mértékű „rafkóság” hogyan jön le majd a szavazók azon, nem csekély részénél, akik nem tartoznak sem a Fidesz, sem az ellenzék kemény magjához, s e csoporton belül is a „csalódott fideszes” kategóriájában futnak. Utóbbiak archetípusát jeleníti meg Gyurgyák János történész, aki Magyarország rovatunkban bár kárhoztatja az ország végletes megosztottságát, megannyi csalódása ellenére még mindig vevő arra az orbáni szólamra, hogy az összes ellenzéki párt „betagozódott” Gyurcsány alá. Holott épp ezekben a napokban dönthetnek előválasztáson a polgárok, mennyi Gyurcsányt akarnak az ellenzék sorain belül.

Az emberi természet hiszékeny: a Gazdaság rovat bitcoincsalásokról szóló sztorija bizonyítja, hogy nagyon sok áldozat, akiket látványos hozamígéretekkel csábítottak el jelszavakkal operáló szemérmetlen csalók, azért nem tesznek feljelentést, mert szégyellik, hogy felültek az ámításnak. Igaz, nem is kell a kriptovaluta egzotikus világába betévedni ahhoz, hogy valaki csapdába essen. A múlt héten nyélbe ütött, gigaméretű kötvénykibocsátással a kormány gigaméretű választási osztogatáshoz teremtett forrást – derül ki a Gazdaság rovat elemzéséből –, amivel egyszersmind az ország zuhanhat minden eddiginél mélyebb adóssággödörbe. Persze korántsem mindenki: a csapda fölött ott áll és néz lefelé, a „terítékre” a NER-oligarchák osztálya, hogy a sikeres vadászat végeztével elvonuljon közpénzből kicsinosított pompás vadászkastélyába élvezni a nehéz kapcsolatépítő munka után járó jóleső luxust. Fókuszban rovatunk avatja be az olvasót a visszataszítóan urizáló hobbivadász elit klub és a társadalom többi rétege közti feudális kapcsolat történetébe és ma is érvényes aprólékos részleteibe.

S míg itt állni látszék az idő, a szekér – mármint a világ szekere – halad, jóllehet nem egyértelmű, merre. Világ rovatunk tudósít arról, hogy valószínűleg még sokáig nem tudni, milyen kormány alakul majd Németországban az e heti választások után, csak az biztos, hogy más, mint a mostani. Kanyart venni látszik az USA is: az új katonai megállapodás az angolszász országok között némileg elfordíthatja az amerikai védőernyőt Európa fölül. Közben egy kínai óriásmulti összeomlása a világgazdaságot fenyegeti. A krónikás azonban korrigálni kénytelen önmagát: ha minden változik is, egyvalami nem. A HVG-ben tömör összefoglalót, sok helyütt érthetően csak pár soros hírt ért meg, hogy az oroszországi választásokon megint Vlagyimir Putyin győzött. Mert Putyin örök és megbonthatatlan.

KOCSIS GYÖRGYI

vezető szerkesztő