A felsőoktatási intézmények vezetői által létrehozott szakmai bizottságoknak már nem nagyon lesz beleszólásuk abba, hogyan készítsék fel az egyetemeken a pedagógushallgatókat, a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit mostantól csak minisztériumi szinten határozhatják meg – írja a Népszava a Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás alapján.

A lap emlékeztet, hogy az eddigi szabályozás szerint a szakmai bizottságok tantervi ajánlásokkal segíthették a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását, ám az erről szóló passzust törölték a törvényből. A módosítás szerint a követelményrendszert az oktatásért felelős miniszter kormányrendeletben határozhatja meg. A felsőoktatás Palkovics László innovációs tárcájához tartozik.

Júniusban szivárgott ki egy minisztériumi levél, mely szerint a tanárképzést tartalmilag az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) kell kötni, ezzel is egyszerűsítve a követelményrendszert, a NAT-hoz nem igazodó tartalmakat pedig törölni kell a tanárok egyetemi felkészítéséből.

Szeptember elején az derült ki, hogy az Oktatási Hivatal egy újfajta képzéssel erősítené a pályakezdő pedagógusok "magyarságtudatát", egy augusztus végi rendeletmódosítás alapján pedig egy átfogó, komplex vizsgálattal is ellenőrizhetik az elvárásoknak nem megfelelően teljesítő tanárokat, intézményvezetőket.

A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium azt közölte a napokban, hogy a kormány kiemelt célja, hogy a felsőoktatás egységes és átjárható rendszerben képezzen a hivatásuk gyakorlására még alaposabban felkészült pedagógusokat, cél az is, hogy vonzóbbá váljon a pedagóguspálya, ennek érdekében hat helyett öt évig tart a jövőben a felsőfokú tanárképzés, a hallgatónak pedig minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk.