Nem tárgyalt a magyar kormány a Fudan Egyetem budapesti kampuszáról szóló stratégiai megállapodás megkötése előtt a kínai féllel a projekt finanszírozásáról – derült ki egy Ungár Péter közérdekű adatigénylésére adott válaszból, amit az Innovációs- és Technológiai Minisztérium írt.

Ungár kérdésében az állt, a tárgyalások során volt-e szó arról, hogy a kormány bármilyen hitel-, vagy finanszírozási szerződést kötne a másik féllel, ugyanis a beruházás részleteiről szóló Direkt36-cikkben kormányzati dokumentumokra hivatkozva azt írták, az 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország finanszírozna.

Az ITM válasza szerint a projekt jelenlegi állapotában még nem született, nem születhetett “tervezési, finanszírozási, kivitelezési vagy egyéb megállapodás”, majd hozzáteszik, hogy a beruházás teljes transzparencia mellett valósul meg. Ezt pedig egy nyolcoldalas stragégiai együttműködési megállapodásra hivatkozva állítják, amit valóban feltöltöttek május elején a kormány oldalára.

Ebben a megállapodásban nem beszélnek hitelkonstrukcióról, és arról sem, van-e stabilitási záradék, ami azt jelentené, ha a hitelt felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi vagy környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést követel.

“Fudan ügyben a titkolózás, tagadás és összevisszaság szavakkal lehet leírni a kormány politikáját” – kommentálta a választ az LMP-s országgyűlési képviselő. Ungár Péter szerint két dolgot jelent ez a válasz: “Vagy igazat mondanak, és akkor elköteleztük magunkat úgy, hogy semmilyen adatunk nincs, vagy hazudnak és titkolják azt, hogy mennyivel fognak a magyar állampolgárok Kínának tartozni, és milyen feltételi vannak egy olyan hitelnek, amit generációk fognak visszafizetni.”